Repülés 2013 <br>A siker reptere: Pér - 1. rész

Februárban már beszámoltunk Pér község légikikötőjének fejlesztési terveiről, álmairól. Vajon mi mi valósult meg ezekből február óta? Az év végén ismét megkerestem a repülőtér igazgatóját, Vadász Lászlót, aki elmondta, miként zajlottak le a több millió eurós fejlesztések, mi változott, mi mindent kell még beszerezniük, hogyan segítette a létesítmény közvetve majdnem ezer győri munkahely létrehozását, valamint megosztotta  álláspontját a vidéki repülőterek fennállásával és jövőjével kapcsolatban. Az interjú első részében elsősorban a beruházásokról lesz szó.

– Mikorra készültek el a fejlesztések, illetve mi változott a repülőtéren, milyen reformok valósultak meg utolsó, kétrészes interjúnk óta?

– Február óta lezajlott az építkezés nagy része: legfontosabb talán a pálya meghosszabbítása 2030 méterre, valamint mind a két küszöbhöz építtettünk egy-egy 100 méter hosszú úgynevezett stopwayt, azaz végbiztonsági- sávot, ezzel jelentősen növelve a fel és leszállások biztosságát. Ezeken kívül a gurulóutakat is szélesítettük, a korábbi 10,5 méterről 15 méterre, ami lehetővé teszi a nagyobb gépeknek a biztonságos manőverezést. Létrehoztunk egy új apront, ahol egyelőre egy nagy utasszállító gép tud parkolni úgy, hogy saját hajtóműveit használja a parkolási fordulókhoz. Ez az új parkolási hely rendelkezik egy alternatív felfestéssel is, ha szükséges, négy kisebb méretű repülőgépet tudunk itt kiszolgálni.

– Milyen forgalmi korlátozásokra volt szükség az építkezéshez?

– Ez a helyzet eléggé komplikáltan alakult, ugyanis a munkálatok idejének a nagy része alatt is fogadtunk, indítottunk gépeket, a forgalom nem állt le, reggel és este egy-egy órára megnyitottuk a reptér kapuit az érkező és távozó repülőinknek, elsősorban az Audi járataihoz igazítva, ami gyakorlatilag naponta két reptérszemlét jelentett, de volt összesen négy hét a tavasz folyamán, amikor a létesítményünknek zárva kellett tartania a futópálya aszfaltozása miatt. Technikailag a futópálya megújítása úgy alakult, hogy először megépítettük az új részek szerkezetét, majd a régi, eredeti felszállópályához csatoltuk a meghosszabbítást egy plusz betonréteggel, tehát így az eredeti felszállónknak is növeltük a teherbírását. Így lett az 1450 méterből 2030, ami lehetővé teszi a légitársaságok által két kedvelt típus, az Airbus A320-asok és Boeing 737-esek fogadását. A felszállópálya kivitelezése idején az Audi járatai Bécsben, Schwechaton landoltak.

– Az újítások során mennyiben változott a leszállítási technika?

– Ez a része a kivitelezéseknek, még nem zárult le. A fényrendszerünk teljesen megújult, nagy intenzitású fényforrásokat szereltettünk be, egy korszerű, 900 méter hosszú bevezető fénysort telepítettünk a gyakrabban használt, 30-as pályairányú küszöbhöz, amely CAT1-es megközelítésre adna lehetőséget, kiegészítve a műszeres leszállító rendszerrel (ILS). De ennek az építése még nem fejeződhetett be, ugyanis pályázati pénzekre kellett várnunk, valamint közbeszerzési eljárás kiírására kényszerültünk, és sajnálatos módon arról már lemondhatunk, hogy a tél folyamán, amikor a legjobban indokolt lenne ez a berendezés, lesz műszeres leszállító rendszerünk. Ezt várhatólag csak jövő év közepén vehetjük birtokunkba.

A ritkábban használt 12-es küszöbről sem feledkeztünk meg. Ide felszereltünk egy egyszerűsített bevezető fénysort, valamint az ebből az irányból érkező pilóták dolgát már segíti az úgynevezett optikai siklópálya adó, a PAPI: ha a kapitány a megfelelő siklópályán repül, akkor látja a helyes színösszeállítást, jelen esetben két fehér és két piros fényt.

– Milyen új technikával, járművekkel bővült az eszközpark?

– Talán legfontosabb szerzeményünk így télvíz idején egy új jégtelenítő autó, ez nagyban megkönnyíti a dolgunkat, ugyanis eddig csak béreltünk ehhez hasonló járművet, valamint rendelkeztünk egy kis gépeknek kifejlesztett jégtelenítővel, amivel elég nehezen tudtuk a nagyobb madarakat megszabadítani a jégkásától, ugyanis a kapacitását nem tudtuk növelni. Korábban, a tavalyi év folyamán már beszereztünk egy 20 köbméter űrtartalmú üzemanyagtöltő kocsit, ami jelenleg a régi tankoló autónkkal heti váltásban dolgozik. A repülés biztonságát növeli az úgynevezett friction tester, azaz fékhatás-mérő berendezés, amely szintén flottánk fiatal tagja, ez a futópálya aktuális fékhatásáról lát el minket fontos információkkal, megadja a pálya csúszási-súrlódási együtthatóját. Ez gyakorlatilag egy gépjármű után köthető utánfutó egy harmadik kerékkel, amely állandóan fékezve van, ennek a segítségével kaphatunk információkat az aszfaltcsíkjaink pillanatnyi állapotáról. Ezt is a Pérre látogató gépek személyzetének és utasainak a biztonsága növelése érdekében szereztük be.

Munkatársaink segítségével felújítottunk egy utaslépcsőt, amely mind az A320-assal, mind a Boeing 737-essel kompatibilis. Érkezett hozzánk két bivalyerős traktor, amelyekkel a hó eltakarítását forradalmasítottuk. A fejlesztésekkel a burkolt felületek nagysága mintegy 50 százalékkal nőtt, és erre már kevés volt a Mercedes Unimog. Vásároltunk egy röntgengépet is. Ezzel a tőlünk induló teherárut tudjuk átvilágítani. Ennek az üzembe helyezése ez év elejére várható, éppen ezen a héten kaptuk meg az építési engedélyt a könnyűszerkezetes fémházra, ahol a berendezés állni fog. Ez egy új szolgáltatás lesz a légikikötőnkben, hazánkban a vidéki repülőterek közül egyedül mi rendelkezünk ilyennel. Erre a berendezésre partnereinktől konkrét igények fogalmazódtak meg.

– Ezek a beszerzések, új eszközök, technikák mennyiben növelik a repülőtér forgalmát?

– Az előbb említett röntgengép hatására már több üzleti partnerrel is tárgyalásokat kezdtünk, és nem tartom kizártnak új partnerek megjelenését sem. Régi, teherszállítással foglalkozó ügyfeleink is folyamatosan visszatalálnak hozzánk, ők az építkezések alatt nem tudták igénybe venni légikikötőnket, mert ezeknek az apróbb chartereknek a működését a pillanatnyi áruforgalom határozza meg. Ha van rakomány, azonnal jönnek, viszont az, hogy mikor indulnak el és hová, nem tudható előre, sokszor csak akkor hagyják el repülőterünket, ha van új feladat. Emiatt a kisebb légitársaságok nem tudták igénybe venni szolgáltatásainkat még a sávos korlátozások ideje alatt sem, mert nem tudtak volna bármikor elindulni. Így a teheráruforgalmunkból gyakorlatilag három hónap kiesett, viszont az utasszámunk megközelíti a 2013-as statisztikánkat, sőt nem kizárt, hogy a leállások ellenére is meghaladja – szinte kivétel nélkül üzleti utasokat fogadtunk ebben az évben.

– A megnövekedett forgalom mennyivel növeli Győr és Pér zajszennyezését?

– Nem jelentősen, az eddigihez képest, sőt, még az is lehet, hogy javítják a helyzetet, ugyanis a megújult infrastruktúra lehetővé teszi a modernebb jetek fogadását, amelyek jóval korszerűbbek és halkabbak, mint turbólégcsavaros társaik. Ezeknek a fejlettebb gépeknek a részaránya egyébként nőni fog. A másik tényező, hogy az előterek, ahol a hajtómű-indítások történnek, a lakókörnyezettől több száz méterre találhatóak, a legzajosabb gépeket úgy kezeljük, hogy céltudatosan minél messzebb tudjuk tartani a falutól, így a lakosságtól is, hogy ezzel ne zavarjunk senkit. A megközelítési eljárásaink is úgy lettek megtervezve, hogy a lakott területeket elkerüljék. Itt, Péren az uralkodó szélirány az észak-nyugati, így a 12-es küszöböt ritkábban használjuk. Győr felett csak akkor látható repülőgép, ha a 12-es a használatos pálya. Ez nem túl gyakori, egyébként Győr felett még viszonylag magasan járnak a hozzánk érkező madarak, így a megyeszékhely zajterhét nem növeljük.

– A Győr-Pér Airport a falubelieknek milyen munkalehetőségekkel szolgál?

– A repülőterünkön a munkaerő több mint a fele péri lakos, részben tősgyökeresek, részben pedig azok, akik nálunk kaptak munkát, ezért itt telepedtek le. Minden bizonnyal a fejlődésünkkel további munkahelyek jönnek létre, jelenleg tizenhét embert foglalkoztatunk.

– Hetente hány audis ingajárat érkezik?

– Hétfőtől csütörtökig naponta három, reggel és délután két részletben, van amikor két gép ér földet egymás után a repterünkön, van amikor csak egy, ez utaslétszám függvénye. Pénteken két oda-vissza közlekedő Audi-gépet fogadunk. Ezeket a járatokat a Private Wings közlekedteti Doriner 328-as turbólégcsavaros gépeivel. Itt az Audi egyelőre nem tervez típusváltást, mivel ezeket a korszerű, harminckét üléses gépeket rugalmasabban tudják az aktuális igényekhez igazítani. Egyre gyakrabban látogatnak hozzánk a Do 328-as jet változatai, amelyeknek kedvezőbb zajkibocsátási mutatói vannak.

– A növekvő forgalom mennyire van hatással a Győri Aeroclub működésére, azaz a győri sport- és hobbirepülésre?

– Bizonyos szinten alkalmazkodnia kell az Aeroclubnak a hivatásrepüléshez a biztonság érdekében, de megfelelő fegyelem és odafigyelés mellett tud működni a kereskedelmi közlekedés mellett a vitorlázó, motoros repülés és ejtőernyőzés is, bár térbeli, és néha időbeli elkülönítéseket kell alkalmaznunk.

– Ősszel tárgyalt Vágó Józseffel, a Sólyom Airways volt vezérigazgatójával. Milyen eredménnyel zárultak a tárgyalások? Ön személy szerint lát-e arra esélyt, hogy egy új magyar légitársaság törjön Európa és a nagyvilág egére?

– A Sólyom Airways-zel nem a Győr-Pér Airport KFT. nevében tárgyaltam, hanem a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnökeként. Itt, Péren volt a szövetség közgyűlése, és erre hivatalos volt Vágó úr is. Nehéz megjósolni, mi lesz a társaság jövője, én mindenesetre bizakodom, és azt kívánom nekik, hogy legyen szerencséjük, mert ennek az országnak nagyon nagy szüksége lenne egy új nemzeti légitársaságra.

(Folytatjuk)

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!