Repülésbiztonság 2019: még kevesebb baleset, még kevesebb áldozat

iho   ·   2020.04.12. 12:00
cim

Jobb év volt, mint az előző, sőt, jobb év volt, mint az ötéves átlag – az IATA a napokban adta ki szokásos repülésbiztonsági összefoglalóját 2019-ről. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adatai szerint az emberiség több mint felének megfelelő, 4,54 milliárdos utasszám és a 46,8 millió járat mellett a közforgalmi repülés baleseteinek száma tavaly 53, a fatális baleseteké nyolc, a halálos áldozatok száma mindössze 240 volt.

Egymillió repülésre kivetítve a balesetek száma 1,13 volt, ez is alacsonyabb mind az előző évinél, mind az ötéves átlagnál, ennek az adatnak egy másik formája: 884 ezer repülésre jut egy esemény. Mind a halálos áldozatot követelő, mind a teljes gépvesztéssel járó események, mind az összesített baleset szám szerint csökkenés tapasztalható 2018-hoz illetve az ötéves átlaghoz képest.

Vagyis miközben a légiközlekedés eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli, közben megint az derül ki az előző, „normális” év adataiból, hogy ennél biztonságosabb tömeges helyváltoztatási forma nemigen létezik ma a glóbuszon. (Érdemes hozzátenni: csak Magyarországon a közúti közlekedésben tavaly 602 személy vesztette életét.) A légiközlekedés biztonságának javulását a jelentés a jobb pilótaképzéssel, a jobb repülőgépekkel, a működtetés rendszereinek fejlődésével és a szigorúbb felügyelettel magyarázza.

A legtöbb áldozatot követelő tavalyi baleset: az Ethiopian 737 MAX lezuhanása (fotó: Ethiopian)

Az adatok természetesen most is tanulságosak régiónkénti eloszlásban. Eszerint az ötéves átlaghoz képest számolt, teljes gépvesztéssel járó baleseti arány Oroszországban illetve a FÁK-államokban volt a legmagasabb, a sugárhajtású gépeket és az lgt-ket ért teljes gépvesztéses események szerint egyaránt. A teljes baleseti számokat nézve Észak-Amerika a listavezető harminckét százalékkal, a második Afrika tizenhét, a harmadik az ázsiai-csendes óceáni régió tizennyolc százalékkal. A légiforgalom sűrűségéhez mérten viszont továbbra is Afrika a legkockázatosabb zónája a kereskedelmi repülésnek.

A nyolc, halálos áldozatot is követelő baleset közül négy ért sugárhajtású és négy légcsavaros-gázturbinás gépet, de az összes balesetet nézve az lgt-k gyakrabban érintettek az eseményekben, miközben az arányuk a légiközlekedésben jóval alacsonyabb.

Ami az okokat illeti: a pályáról történt lecsúszások, illetve túlfutások száma változatlanul magas, a halálos áldozatot követelő balesetek közül kettő, a nem halálos balesetek közül azonban tizenöt sorolható ebbe a kategóriába. Ugyanakkor négy baleset okaként szerepel az, hogy a pilóták valamilyen okból elvesztették a levegőben a gépük feletti uralmat – ezek egyike az Ethiopian 737 MAX zuhanása volt, 149 áldozattal, de ezeknek az eseményeknek a következtében összesen 191 ember vesztette tavaly az életét.

Baleset Moszkvában, 41 halott (fotó: MAK  Interim Report)

A jelentés kiemelten foglalkozik ezzel a baleseti okkal, amely az elmúlt öt évben, ötvenegy százalékos arányban, a legtöbb halálos áldozatot követelte. Az IATA ennek nyomán külön kutatást szervezett taglégitársaságai körében, amelynek során felmérik a pilóták mindennapi gyakorlatát a repülőgépek manuális irányítása dolgában, illetve azt, hogy a kiképzésben illetve a társaságok üzemeltetési politikájában hogyan szerepelnek a kézzel repült eljárások. A pályaelhagyásos-túlfutásos balesetekről a szervezet egy, az elmúlt tíz év eseteit feldolgozó elemzést készít, annak érdekében, hogy a kevesebb áldozattal járó, de gyakori baleseti formával kapcsolatban újabb ajánlásokat dolgozzon ki.

A durva földetérés okozta halálesetek száma negyvenegy volt, de ezek mind egyetlen balesethez, az Aeroflot Superjetje szerencsétlenül végződő moszkvai leszállásához köthetők. Az IATA anyag külön megjegyzi, hogy a tavalyi katasztrófa-listán már nem szerepel egy olyan ok, a kontrollált földnek ütközés (CFIT), amely pedig korábbi időszakokban az egyik leggyakoribb baleseti tényező volt a halálos áldozatok száma szerint a légiközlekedésben.

A tavalyi nyolc halálos áldozattal járó baleset közül hat ért utasszállítót és kettő cargo-járatot. Kicsit fura összehasonlítás, de ez is szerepel az IATA anyagában: egy embernek 535 éven át kellene gépre szállnia minden nap ahhoz, hogy egész biztosan utasa legyen egy olyan járatnak, amelyen baleset miatt meghal valaki... „De minden halál tragédia, és létfontosságú levonnunk a helyes következtetéseket, hogy még biztonságosabbá tegyük a repülést” – tette hozzá a számokhoz Alexandre de Juniac, az IATA elnök-vezérigazgatója.

* *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Repülés Katonai repülés

Elment az utolsó Puma is

MTI/iho   ·   2021.01.24. 09:10

Végső búcsút vettek szombaton Budapesten a 97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagytól, aki a legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája volt.