Repülőgép-hordozón az űrsikló
Az OV–101 jelű prototípus hajtóművek és hővédő téglák nélkül repült – és sosem jutott el az űrbe. Feladata elsősorban a légtérbe visszatért űrsiklók viselkedésének, repülési tulajdonságainak vizsgálata, illetve az első repülés előtt a gyorsítótartályokkal felszerelt felszállási konfiguráció vibrációs és más tesztje volt. Ez utóbbihoz az Enterprise-t a kilövőálláson beállítva vizsgálták.
Ennek az űrsiklónak kellett bebizonyítania, hogy az űrrepülőgép a maga különleges szárnyalakjával és profiljával nemcsak hiperszonikus sebességek mellett biztonságos, amikor belép a légkörbe, hanem kisebb sebességnél, a pálya megközelítésekor is. A bizonyítás sikeres volt, de azért az is biztos, hogy a szubszonikus tartományban az űrsiklók nem sokkal jobban siklottak egy féltéglánál: 500 leszállást kellett teljesítenie minden pilótának speciálisan az űrsikló repülési profilját utánzó repülőgéppel, mielőtt magát az űrsiklót a földre tehették.
Az Enterprise stílusosan, repülőgépháton fog New Yorkba érkezni, várhatóan 2012 tavaszán. A paripa a NASA különlegesen átalakított, N905NA lajstromjelű Boeing 747-123(SCA) négy hajtóművese lesz, mely a légköri repülésekhez is felhajtóerejét adta. A prototípus bárkán érkezik majd a 86-os móló mellett horgonyzó USS Intrepid mellé, s innen emelik majd fel a múzeumhajó repülőfedélzetére, a látogatók legnagyobb örömére.
Az Intrepiden először egy különleges védőtető alá helyezik a gépet, de a tervek szerint a végső helye nem a hordozó fedélzetén, hanem a parton egy külön épületben lesz majd.
