Színesednek a kétezres Szilik
Elkészülésük óta a Budapest környéki elővárosi forgalmában jeleskedő járművek javításaiban egyre több szerephez jutnak a távoli fűtőházak is. A V43 2275-ös mozdony szekrényének felújítása például a nagykanizsai, a 2355-ösé pedig a szombathelyi telephely dolgozóinak köszönhető. Ezekre a – kilencvenes évek végéig csak dízelbázisként funkcionált – területekre korábban legfeljebb csak egyedi esetekben jutott el papagáj, javítási célokból viszont még nem történt ehhez hasonló.
Mint arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a mozdonytípus legöregebb tagja már tizennégy éve koptatja a síneket, de az idei járműjavítói felújításokba az anyagi keretek mellett csak öt kétezres fér bele. A többi, nagyobb javításra érett mozdony állagmegóvó intézkedéseit modulrendszerben végzik. Legmagasabb fűtőházban végezhető javításaik még szolnoki telephelyükön zajlanak, de a mozdonyszekrény felújítása már külső helyszínek feladata lehet. Ezeket nem csak a helyigények alapján határozzák meg, fontos szempont az is, hol lehetséges az adott festési technológia elvégzése.
Átadása után nem vetették egyből mélyvízbe a V43 2275-öst, Nagykanizsáról szinte egyenesen a Szolnoki Járműjavítóba távozott, forgóvázcsere céljából. A festőműhely nem sokáig maradt szabadon utána, rövid időn belül a 2309-es követte, ami a környékbeli vasútbarátok számára érdekes módon, egy tehervonat élén érkezett a Balaton déli partja felől. Eközben a járműjavító kapuit sem kerülték el a papagájok. A szolnoki üzemben a 2317-es forgóváz cseréjét szekrényének felújításával is egybekötötték, június eleji futópróbája óta szintén az ingavonatok élén csillog.
