Tavaszi szél nagyon nagy vizet áraszt?
·
2012.02.13. 08:23
A hazai folyók duzzasztásmentes szakaszain egyelőre alacsony a vízállás. A vízgyűjtő területeken ugyanakkor jelentős hómennyiség halmozódott fel, ami – különösen, ha az olvadás hirtelen, a talaj legfelső rétegének felengedése előtt következik be – árvízi helyzetet is okozhat – olvasható a Népszabadságban.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a 2012. február 8-i adatok alapján a Tisza Bodrog-torkolat feletti szakaszának vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 2,1 milliárd köbméter, ami valamivel több a sokéves átlagnál. Az észlelések óta mért maximális hóvízkészlet 3,45 milliárd köbméter volt, ezt 2005. március 15-én regisztrálták. A Dunán ennél rosszabb a helyzet. A Nagymaros fölötti szakasz vízgyűjtőjén közel 10 milliárd köbméternyi víz halmozódott fel a hóban, ami közel jár a sokéves maximumhoz, és az elmúlt 2 évtized összehasonlításában a harmadik legmagasabb érték.
A rövid és középtávú (kéthetes) időjárási előrejelzés további hideg időt prognosztizál, kisebb enyhülés február 16–17-e körül várható, alig fagypont feletti hőmérsékletekkel. Jelentős árvízveszély akkor alakulhat ki, ha a hóolvadást kiváltó melegfront intenzitása a vártnál nagyobb lesz, és a felmelegedés tartós esőzéssel jár együtt – ilyen szituációra az előző évtizedben többször is volt példa, tehát nem lenne meglepetés, ha most is így történne. Az eddig lehullott hó mennyisége alapján elsősorban a Szamos és a Körösök esetében, másodsorban a Dunán és a Felső-Tiszán nagyobb a valószínűsége jelentősebb árhullám jelentkezésének.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a 2012. február 8-i adatok alapján a Tisza Bodrog-torkolat feletti szakaszának vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 2,1 milliárd köbméter, ami valamivel több a sokéves átlagnál. Az észlelések óta mért maximális hóvízkészlet 3,45 milliárd köbméter volt, ezt 2005. március 15-én regisztrálták. A Dunán ennél rosszabb a helyzet. A Nagymaros fölötti szakasz vízgyűjtőjén közel 10 milliárd köbméternyi víz halmozódott fel a hóban, ami közel jár a sokéves maximumhoz, és az elmúlt 2 évtized összehasonlításában a harmadik legmagasabb érték.
A rövid és középtávú (kéthetes) időjárási előrejelzés további hideg időt prognosztizál, kisebb enyhülés február 16–17-e körül várható, alig fagypont feletti hőmérsékletekkel. Jelentős árvízveszély akkor alakulhat ki, ha a hóolvadást kiváltó melegfront intenzitása a vártnál nagyobb lesz, és a felmelegedés tartós esőzéssel jár együtt – ilyen szituációra az előző évtizedben többször is volt példa, tehát nem lenne meglepetés, ha most is így történne. Az eddig lehullott hó mennyisége alapján elsősorban a Szamos és a Körösök esetében, másodsorban a Dunán és a Felső-Tiszán nagyobb a valószínűsége jelentősebb árhullám jelentkezésének.
