Történelmet játszottak
A tegnap reggel óta eltelt 24 óra alatt 294 virtuális pilóta látogatta meg az IVAO magyarországi divíziójának rendezvényét. Ez átlagos szám, tette hozzá kissé fáradt arccal Gyenge Zoltán, az IVAO magyarországi divíziójának igazgatója. A forgalom eloszlott a 24 óra alatt. A csúcspont tegnap délután három és hat óra között volt: ekkor az Igló utcában ülő virtuális légiirányítók „keze alatt” körülbelül ötven, Lisztferihegyről induló vagy érkező gép volt egyszerre. A legkevesebben éjszaka voltak, amikor az európai időzónában élő virtuális pilóták lefeküdtek pihenni. Ekkor érkezett néhány dél-amerikai pilóta, illetve olyan résztvevők, akik más időzónában élnek és számukra ez még kényelmes napszak volt.
A rendezvény minden szempontból pozitív eredménnyel zárult. Nem csupán azért, mert április óta most találkoztak először ismét személyesen is a divízió légiirányítói, de mindenki, aki a huszonnégy óra alatt kivette a részét a közös munkából, kellőképpen gyűjthetett tapasztalatot. Ez a rendezvény elsősorban az irányításról szólt, bár kellenek hozzá a pilóták, akinek külön is köszönetet mondunk. S persze a HungaroControlnak és a Budapest Airportnak, tette hozzá Gyenge Zoltán, amiért támogatták ezt az esemény. Mely egyben egyedülálló is volt: az IVAO történelmében sem Magyarországon, sem máshol a világon nem volt valós légiirányító cégnél megszervezett és lebonyolított ilyen rendezvény. A divízió, a HungaroControl és a Budapest Airportnak az elmúlt huszonnégy órában nemcsak virtuális, de valódi történelmet is írt.
A résztvevők néha okoztak vidám perceket, hiszen előfordult, hogy meglepően kis magyar repülőtérről akartak meglepően nagy repülőgéppel indulni. Persze ez nem különleges eset, hiszen az IVAO-n általában nem hivatásos, szakszolgálati engedélyekkel rendelkező pilóták, hanem lelkes műkedvelők repülnek. Vannak azért kivételek is: az EasyJet Budapesten landolt járatának pilótája személyesen látogatta meg a rendezvényt. Nem véletlenül: maga is IVAO-tag és mivel csak kedden repül vissza Nagy-Britanniába, volt ideje találkozni és beszélgetni a magyar divízió tagjaival.
Nem csak az irányításban, de a pakolásban is profik voltak a megjelentek: saját mérésem szerint (a kölcsönmonitorok dobozolásával együtt) 12 perc alatt eltűnt a HungaroControl terméből minden, ami az átvirrasztott éjszakára emlékeztetne. A jóleső fáradtság, a huszonnégy óra legvidámabb pillanatainak felidézése és persze az elmaradhatatlan beszólások mellett már a leendő események terveit csiszolgatták. S mivel mindkét támogató cég perspektívát lát az IVAO-ban, így az együttműködés zavartalan marad. Már csak azt kellene tudni, hogy ezt az elmúlt napot hogyan lehetne felülmúlni. Gyanítom, megoldják...