Űrszemét: biztonságban van-e az űrállomás?
Annak ellenére, hogy a Föld környezetében egyre több az űrszemét, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetőinek 2013-ban szerencséje volt, írja az Űrportál, annak kapcsán, hogy néhány napja ütközésveszély miatt kellett elhalasztani az ISS soron következő pályamódosítását.
A 2012-es rekordév volt: négy alkalommal kényszerültek pályamódosításra amiatt, hogy a Földről követett nagyobb űrtörmelék-darabok közül egy-egy veszélyes közelségben repült el az űrállomás mellett. A figyelmeztetéseket az amerikai követőhálózat (U.S. Space Surveillance Network, SSN) adja ki a földfelszínről és műholdas megfigyelésekkel gyűjtött adatai alapján. A viszonylag nyugalmas 2013-as év nem azt jelenti, hogy varázsütésre jobb lett a helyzet és hátra lehet dőlni a képzeletbeli karosszékben. Inkább azt mutatja, hogy az űrszemét megjelenése az űrállomás közelében mennyire véletlenszerű.
Az elmúlt 15 év során eddig összesen 16 olyan alkalom volt, amikor a számítások szerint elég nagy eséllyel találta volna el az ISS-t egy nagyobb darab ahhoz, hogy elővigyázatosságból inkább bekapcsolták a manőverezésre alkalmas hajtóműveket és kitértek a veszélyforrás elől. Egy további ilyen alkalommal nem sikerült végrehajtani a manővert, három másik esetben pedig már túl későn érkezett a figyelmeztetés. Szerencsére ezekben az esetekben sem történt ütközés. A riasztást akkor veszik ennyire komolyan, ha a számítások szerint legalább egy a tízezerhez az ütközés valószínűsége. A nagy relatív sebességgel becsapódó, viszonylag nagy méretű testek komoly kárt tudnának okozni az űrállomás burkolatában, potenciálisan veszélyeztetve akár az űrhajósok életét is. Nem véletlen, hogy a három említett esetben, amikor a riasztás már későn érkezett az elkerülő manőver szempontjából, az ISS lakóinak át kellett szállniuk a mentőűrhajók szerepét is betöltő Szojuzokba, míg a kockázatos helyzet el nem múlt.
Az ütközések elkerülésére szolgáló pályamódosítások egyáltalán nincsenek ingyen. A több mint 420 tonna tömegű monstrum megmozgatásához értékes hajtóanyagra van szükség, amelynek az utánpótlását teherűrhajókkal szállítják föl. Az üzemanyag elsődleges szerepe az ISS természetes úton folyamatosan csökkenő pályamagasságának időnkénti megemelése. Minél kevesebbet kell az űrszemét-elkerülő manőverekre pazarolni, annál több marad készleten a rendszeres, üzemszerű pályaváltoztatásokhoz.
Az SSN adatai szerint a 415-420 km-es magasságban, ahol az ISS általában repül, az égi laboratórium pályáját 60%-kal több törmelékdarab keresztezi most, mint 1998-ban, az első modul pályára állításának idején – vagyis ennyit romlott azóta az űrszeméthelyzet. A több mint 800 katalogizált objektum közt az alig 1 kg-os tömegűtől az 1 tonnát meghaladóig is találhatók használaton kívüli űreszközök vagy darabjaik. De ennél még több, mintegy 5000 olyan létezhet, aminek a nyilvántartásba vétele folyamatban van, s ugyancsak keresztezhetik az ISS pályáját, írja az űrvilág.hu.
