Vége a vészlyukasztásnak Debrecenben
A Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) kisebb vagy nagyobb sikerrel, de minden évben előrukkol valamilyen újítással a célból, hogy csökkentse azt az évenkénti több százmillió forintot, amit a bliccelés miatt elszenved. Most itt a legújabb spanyolviasz: vészlyukasztás-ellenes jegykezelők – írja az Index.
A bliccelők ellen mindenki másképp harcol. Amíg a BKV az aluljárókra szabadítja ellenőr seregeit, addig Debrecenben majd’ minden év hoz valami újat, aminek a városi közvéleményben aztán nagy visszhangja lesz. Debrecenben a technikai korszerűsítésre vagy cseles praktikákra esküsznek. Utóbbinak jó példája az első ajtós felszállás. Ez a metódus egyébként például Miskolcon már több éve jól működik. Ott, ha valaki a hátsó ajtón száll fel, a vezető a mikrofonon keresztül felszólítja, hogy fáradjon előre bemutatni a jegyét, bérletét. Ha nem teszi, addig nem indul a busz, míg le nem száll, kvázi a népharaggal kell szembenéznie.
Debrecenben ez 2009. november 9-én kezdődött. Bizony, időbe telt, míg a cívisek megszokták a néha igencsak kényelmetlen, körülményes módszert. Torlódott a tömeg az első ajtónál, aminek sem a nyugdíjasok, sem a kisgyerekesek nem örültek. A leszállni vágyó utasoknak pedig a jármű belsejéből főtt a fejük a lassú leszállás miatt. A DKV valamelyest könnyített a helyzeten azzal, hogy a szabály 7 és 8 óra, valamint 15:30 és 16:30 közt nem volt érvényes. Fél év elteltével jöttek az első kimutatások, és velük a csalódás: az új rendszer nem csökkentette a jegy nélkül utazók számát. 2010-ben következett a mustra, néhány hétig Debrecent is elárasztották az ellenőrök.
Az azóta eltelt két évben már állítólag jobb statisztikákat produkált az első ajtós rendszer, legalábbis Csohány Andreától, a közlekedési vállalat kommunikációs előadójától ezt az információt kapta az internetes lap. A DKV azonban nem elégszik meg ennyivel. 2011 decemberében ugyanis saját forrásból elindította a villamosok és trolibuszok jegykezelő rendszerének korszerűsítését, 25 millió forintért. Jelenleg 7 villamosban és 18 trolibuszban végezték el a cserét, március végéig valamennyi régi jegylyukasztót lecserélik.
Az újítások több szempontból is hasznosak. Csohány Andrea elmondta, a készülékek „szinkronizálva vannak a járművekkel, így a vonaljegy érvényesítésekor a jegyre pecsételik a jármű pályaszámát és a dátumot” (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc). Továbbá megalapozzák az időalapú jegyek bevezetését, egy olvasófej beépítésével pedig az elektronikus kártyákat is kezelni tudják majd. Persze ez csak a jövő zenéje. Az első városi hírek továbbá arról szóltak, hogy a blokkoló funkciónak köszönhetően az új készülékek szinte teljes mértékben megakadályozzák a vészlyukasztást, a bliccelésnek azt a fajtáját, amikor valaki egy kezeletlen jeggyel áll a lyukasztó mellett, és csak akkor cselekszik, amikor meleg a pite.
Azzal kapcsolatban, hogy az új technika valóban teljes mértékben képes kiszűrni a vészlyukasztást, erős kétségek merülnek fel. A készülékek tudniillik – ha csak a bliccelés megakadályozását nézzük –, ellenőr nélkül, önmagukban mit sem érnek. A blokkoló funkció lényege, hogy felszállás után kis idővel a vezető lezárja a lyukasztókat, amik így a következő megállóig nem lyukasztanak. Aki első szándékra nem kezel, az ellenőrök karjaiba fut. Ez nem hangzik rosszul, a gond viszont ott van, hogy a blokkoló csak akkor ér bármit is, és csak akkor használják, ha ellenőrök szállnak fel a járműre. A várva várt sikerhez tehát elengedhetetlen az ellenőrök számának növelése, az ellenőrzések gyakorítása.
