Végre megkapta az első MAX-ot a kibocsátó is...

Negyvenhat év után új korszak az egyik legnagyobb, a diszkont üzleti modellt elsőként sikerrel alkalmazó légitársaság életében: a Southwest Airlines flottájához csatlakozott az első 737 MAX, a Boeing keskenytörzsűek új kiadásának egyik példánya, ezekkel a gépekkel a cég gazdaságosabb működést és ennek következtében alacsonyabb jegyárakat ígér és remél. De a Southwest életében ezekben a napokban nem ez volt az egyetlen fontos esemény.

Az új gép érkezése annak ellenére jelentős momentum, és a társaság elnöke annak ellenére emlegeti a Southwestet kibocsátó légitársaságként, hogy más cég vette át az első, illetve az eddig leszállított további újgenerációs keskenytörzsű utasszállítókat. Eredetileg ez a dicsőség valóban a Southwestet illette volna, sőt, a társaságnak szánt gépekből néhányat már tavaly lefotóztak (még hajtómű nélkül) Rentonban. Májusban mégis a Malindo, ez a nem túl ismert malajziai társaság vehette át különösebb ünneplés nélkül a MAX első sorozatgyártású példányát, majd következett a Norwegian, amely ígéretéhez híven az új 737-eseit szinte azonnal beállította a nyáron indított low-cost észak-atlanti vonalaira.

Ami a Southwest gépei átadásának halasztását illeti: már akkor nyilvánosságra hozták az okokat. Egyrészt tisztáznia kellett a cégnek néhány fontos mozzanatot mind az FAA-val, mind a saját pilótaszervezeteivel: a tárgyalások témája a hivatallal az átképzés, a szakszervezetekkel a személyzetek típusonkénti munkafeltétel-rendszere volt.

Ami ezeken az ügyeken kívül döntő jelentőségű: meg kellett várni, amíg az új gépeknek úgymond helyet csinálnak, vagyis lejár azoknak a példányoknak a lízingje, amelyeket a MAX-ok váltanak, megkezdődik a Southwest hétszázharmincnégy aktív 737-ese közül a majd kilencven Classic-sorozatú példány kisorolása. Ennek megfelelően a Southwest, miközben még az idén összesen tizennégy MAX 8-ast vesz át, szeptember 29-én repülteti a 737-300-asokat utoljára a hálózatában (a nyolcvanhét ilyen gépből hatvanhét kerül Victorville-be, a sivatagi tárolóhelyre, amíg a társaság tervei szerint el nem adják az összeset).

Amiért viszont mindezzel a késéssel együtt a Southwest elnöke mégis kibocsátóként aposztrofálja a társaságát, annak alapja az, hogy ez a diszkont cég volt az első, amely megrendelte az új altípust, összesen kétszázat, és ezzel gyakorlatilag zöld utat nyitott a program előtt, ez a társaság volt, amely a MAX tervezése során a legszorosabban működött együtt a gyártóval, és ez volt az a légitársaság, amely egy prototípussal végig próbálta a gyakorlatban is, még tavaly ősszel egy hónapon át, a mindennapi társasági üzemeltetést.

Az újdonságok első példánya, az N8710M lajstromjelű gép Seattle felől a tervezetthez képet tizenhat perccel hamarabb szállt le Dallasban, ahol a korábbi tervekkel ellentétben nem fogadta nagy ünnepség. Ezt a Harvey hurrikán pusztítására tekintettel döntötték el a társaság vezetői, különös tekintettel azokra az alkalmazottakra, akik a rendkívüli körülmények miatt Houstonban rekedtek.

Egyébként ehhez kapcsolódik a másik érdekes története ezeknek a napoknak: mint arról korábban beszámoltunk, a texasi nagyváros második légikikötőjét, a William P. Hobby repülőteret gyakorlatilag elöntötte a víz, az áradás miatt nemcsak a légiforgalom kellett, hogy leálljon, de a terminálépületeket sem lehetett megközelíteni. Ezért amikor legalább az egyik pálya szárazra került, a Southwest öt, szintén ottrekedt 737-ese kapott rendkívüli FAA-engedélyt, hogy a terminálon várakozó utasok többségét, néhány száz embert Dallasig elrepítsen.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!