Az orosz „szellemhajó flotta”: átláthatatlan stratégia a nemzetközi szankciók ellen

Ukrajna 2022-es inváziója óta Oroszország nemzetközi szankciók alá került, amelyek célja exportjának, különösen az energia- és olajszektorban történő korlátozása. Azonban ezek a gazdasági és kereskedelmi korlátozások ellenére Oroszország továbbra is jelentős mennyiségű szénhidrogént exportál, többnyire elavult hajókból álló flottára támaszkodva, amelyet „szellemhajó flottaként” ismernek. Ezek a hajók lehetővé teszik Moszkva számára a szankciók kijátszását kifinomult tengeri álcázási módszerekkel, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a nemzetközi közösség számára.

Az orosz szellemhajó flotta elsősorban öregedő olajszállítókból és metánhordozókból áll, amelyek gyakran nem felelnek meg a nemzetközi tengeri biztonsági előírásoknak. Ezek a hajók nem szerepelnek a nagy nyugati tengeri nyilvántartásokban, például a Lloyd's Registerben vagy a Bureau Veritasnál, és „kényelmi lobogókat” használnak. Ezek a lobogók lehetővé teszik, hogy a hajók olyan országok joghatósága alatt regisztrálják magukat, amelyek lazább tengeri szabályozással rendelkeznek, például Panama vagy a Marshall-szigetek. Ez az átláthatatlan fedőréteg megnehezíti a szállítmányok nyomon követését és a tulajdonosok azonosítását.

A Financial Times egy közelmúltbeli nyomozása szerint az orosz szellemhajó flotta jelenleg több mint 400 hajóból áll, amelyek többsége naponta mintegy 4 millió hordó olajat szállít olyan országokba, amelyek nem tartják be a szankciókat. Ezek a hajók továbbá másodlagos tengeri útvonalakat használnak, és tengeren végzett rakománytranszfereket (ship-to-ship transfers) hajtanak végre, különösen olyan országok partjainál, amelyek enyhébb tengeri szabályozásokkal rendelkeznek. Ez az eljárás megnehezíti az orosz szénhidrogének eredetének nyomon követését, amelyek így a nemzetközi piacokra kerülnek.

A kényelmi lobogók használata jól ismert gyakorlat a tengeri iparban. Lehetővé teszik a hajótulajdonosok számára, hogy lazább szabályozásokat élvezzenek, különösen az adózás, a munkaügyi jog és a biztonság terén. Bár ez a gyakorlat nem illegális, jelentős kockázatokkal jár, különösen a hajók és a legénység biztonsága, valamint a környezet szempontjából. Az orosz szellemhajó flotta esetében ezek a lobogók megnehezítik a hajók azonosítását, valamint azoknak a vállalatoknak a nyomon követését, amelyek üzemeltetik őket, amelyek gyakran összetett jogi struktúrák és adóparadicsomokban bejegyzett fedőcégek mögé bújnak.

Az érintett orosz hajók, amelyek többsége elavult és rosszul karbantartott, csak minimális biztonsági előírásoknak felelnek meg, ami növeli a tengeri balesetek és a környezeti katasztrófák kockázatát. És ez a veszély nem csupán elméleti: 2024 márciusában az Innova nevű olajszállító, amely ennek a flottának a része, nagy kiterjedésű olajszennyezést okozott Skócia partjainál egy műszaki hiba után, megerősítve ezzel a szellemhajó flotta sebezhetőségét és az általa jelentett környezeti veszélyeket.

Az egyik legerősebb eszköz, amelyet a nyugati országok használnak az orosz szénhidrogén-export korlátozására, a tengeri biztosítási szektorban rejlik. A nagy nemzetközi tengeri biztosítótársaságok, mint például a londoni Lloyd’s piaci szindikátusai, megtiltották, hogy biztosítást kössenek olyan hajókra, amelyek orosz olajat szállítanak, ha azt hordónként 60 dollár felett adják el, a G7 szankcióinak megfelelően.

Oroszország azonban talált alternatívákat a valódi garanciákat kínáló nagy orosz biztosítókkal, de olyan, kevésbé elismert biztosítókkal is, amelyek harmadik országokban működnek, amelyek nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz. Ez a megkerülési stratégia komoly kihívásokat jelent a tengeri kockázatok kezelésében, mivel baleset esetén ezek a biztosítók gyakran korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkeznek a környezeti károk fedezésére vagy a legénység kártalanítására. Ráadásul a megbízható biztosítási fedezet hiánya jelentős veszteségeket okozhat a szállító társaságoknak és azoknak az országoknak, amelyek tengeri balesetek áldozatai lesznek. Emellett a szigorúbb biztonsági előírások elkerülésére tett lépések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szellemhajó flotta figyelmen kívül hagyja a hajók biztonságára vonatkozó előírásokat.

A tengeri kereskedelem összetett és egymással összefüggő szabályozásokon alapul, különösen a hajók regisztrációja, a biztonsági előírások betartása és a biztosítási tanúsítványok terén. Azonban a jelenlegi mechanizmusok korlátokat mutatnak olyan gyakorlatokkal szemben, mint az orosz szellemhajó flotta. Az armadát gyakran adóparadicsomokban vagy szabadkereskedelmi zónákban bejegyzett hajótársaságok üzemeltetik, amelyek a lobogók váltogatásával és a tulajdonosok cseréjével használják ki a szabályozási hézagokat.

Válaszul erre a helyzetre a nemzetközi hatóságok, különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok tagállamai, fokozottan együttműködnek a szankciók megkerülésében részt vevő hajók felkutatása és büntetése érdekében. 2024 októberében például az Egyesült Királyság 18 orosz olajszállítót és 4 metánhordozót vett fel a feketelistájára, megtiltva ezen hajóknak a brit kikötőkbe és tengeri infrastruktúrákhoz való hozzáférést. Ezen intézkedések ellenére a rejtett tengeri hálózatok összetettsége lehetővé teszi sok hajó számára, hogy továbbra is a nemzetközi radarok alatt működjenek.

A szellemhajó flotta léte jelentős hatással van az energiapiacokra. A szankciók ellenére Oroszország fenntart egy exportmennyiséget, amely jelentős bevételeket biztosít számára. Elemzők becslése szerint ezek a bevételek meghaladhatják a 7,2 milliárd eurót, még akkor is, ha figyelembe vesszük a 60 dolláros hordónkénti árplafont.

Geopolitikai szempontból ez a titkos flotta Oroszország ellenállóképességét tükrözi a nemzetközi nyomással szemben. Ugyanakkor rávilágít a globális tengeri szabályozások gyengeségeire is, és szükségessé teszi a nemzetek közötti fokozott együttműködést a kereskedelmi forgalom átláthatóságának biztosítása érdekében. A tengeri biztosítások szabályozása szintén központi szerepet játszik ebben az összefüggésben, mivel ennek a szektornak a jobb szabályozása visszatarthatja az armadát az átláthatatlan gyakorlatoktól.

A helyzet összetett, és számos szakértő mélyreható reformot sürget a nemzetközi tengeri szabályozások terén. Ez magában foglalná a kényelmi lobogók szigorúbb ellenőrzését, a hajók adásvételéhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók jobb nyomon követését, valamint a szankciók tekintetében szorosabb nemzetközi koordinációt.

Olyan szervezetek, mint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) vagy a Nemzetközi Közlekedési Fórum, szintén fontos szerepet játszhatnak új biztonsági és átláthatósági normák bevezetésében a kereskedelmi hajók számára, hogy megakadályozzák az orosz szellemhajó flottához hasonló gyakorlatokat.

Az orosz szellemhajó flotta jól példázza a globális tengeri kereskedelem által támasztott kihívásokat és a nemzetközi szabályozások bonyolultságát. Bár a szankciók részben korlátozták az orosz olaj- és gázexportot, egyúttal rávilágítottak a jelenlegi tengeri rendszer hiányosságaira is. A visszaélések elleni küzdelem fokozott nemzetközi együttműködést, a hatályos szabályozások felülvizsgálatát és kollektív elkötelezettséget igényel a tengeri biztonság és a környezetvédelem érdekében.