hordozórakéta

A nyilak nem a Proton-rakéta csúcsa felé mutattak. Korábbi aggodalmakkal ellentétben mehet ősszel új legénység az ISS-re.

Sikeresen startolt az Antares, 250 méterről ereszkedett vissza a kilövőpadra a Grasshopper.

Túléli-e a nemzetközi vállalkozás a 400 milliós műhold pusztulását? Megint az orosz–ukrán hordozórakétával volt baj.

A mostani küldetés részleteit ugyanúgy titokban tartják, mint az első két fellövéskor.

A többszázezernyi roncsdarab most már súlyosan veszélyezteti a földkörüli térség többezer műholdját, köztük az űrállomást is.

Egy fölrobbant orosz rakétafokozat darabjai veszélyeztetik a műholdakat. Fenyegeti-e a roncsfelhő az űrállomást?

Most száznyolcvan centi, majd harminc méter, aztán föld körüli pálya: egy forradalmian új rakétarendszer lépései.

Lehet, hogy az önmegsemmisítő lépett működésbe, lehet, hogy más technikai hiba volt: Délkelet-Ázsiában nagy a megkönnyebbülés.

Akkor elég volt az az ok és cél az űrbe való kijutáshoz, hogy még nem voltunk. Egykori kockázatok és mai kétségek.

Kínai űrtervek: gyorsítanak a programokon. De mennyire komoly az együttműködés igénye?

A hordozórakéta most jól működött, benépesül az űrállomás – de jöhetnek az amerikai teherűrhajók is.