Repülés

A fejlesztő startup kereskedelmi célú, szuborbitális légijárműve a hagyományos repülőgépek és az űrrepülőgépek tulajdonságait ötvözi.

A fenntartható repülési üzemanyagok (SAF) elengedhetetlenek a légiközlekedés zöldítéséhez, a fejlődés üteme azonban messze elmarad a szükségestől. A Boston Consulting Group (BCG) friss tanulmánya szerint az iparági szereplők többsége még mindig kivár, ahelyett, hogy élen járna a változásban.

A légitársaság szerint az új, csúcstechnológiás, keskenytörzsű géppel beköszöntött a hosszútávú diszkont repülés új korszaka. Idén várhatóan további öt A321XLR-t állítanak forgalomba.

Ennyi volt, az elsőként tető alá hozott pécs-pogányi járatok sem éltek sokkal tovább egy évnél.

Az Aeroflot leányvállalatánál a kilépők nem értenek egyet bizonyos szakmai utasításokkal, keveslik a bérüket és elégedetlenek a munkakörülményeikkel.

A második világháború óta valószínűleg először repült az 1942 végéig a csendes-óceáni térségben japán légifölényt kivívó vadászrepülőgép 32-es típusváltozata.

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyitották meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőterét.

Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a konszignációs készletgazdálkodás játékszabályait?

A moduláris integrált remote toronyirányítási rendszer (mirTWR) nemcsak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér biztonságos és hatékony működését támogatja, hanem a jövőben további, akár kisebb vidéki repülőterek kiszolgálására is alkalmassá tehető.

A jemeni húszik elleni légicsapások feladatával megbízott tengerészeti kötelékhez tartozó vadászgép vontatás közben csúszott a fedélzetről a Vörös-tengerbe.

A regionális jetek váltótípusán azonban még töprengenek a Lufthansa leányvállalatánál.

A Double Sunrise 6480 kilométeres, 33 órás úton érte a repülő csónakokon utazó keveseket. Történt mindez több mint nyolc évtizede, az Indiai-óceán fölött…

Világszerte több tucatnyi olyan telep – a szlengben boneyard, csonttelep – található, ahol kiérdemesült, vagy leállított repülőgépeket tárolnak alkatrészbányaként, illetve a légiforgalomba visszatérés reményében.

Tartósan felfelé ívelő pályára állt a BUD: amíg januárban kishíján 1 millió 300 ezer, az általában kevésbé forgalmas februárban pedig 1 millió 200 ezer, addig márciusban már 1 millió 468 ezer 754 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A repülési műveletek beindítására három évnyi légtérzár után nyílik lehetőség.