Magyarország szélenergia-potenciálja és a szélerőművek jövője

Magyarországon a szélenergia kiaknázása már több mint két évtizede része az energetikai beruházásoknak. Napjainkban az ország területén található 37 szélerőmű 172 toronnyal karöltve, mintegy 324,9 MW teljesítményt biztosít. 

Az első nagyobb teljesítményű szélgenerátor 2000-ben létesült Inotán, azóta azonban nem igazán volt előrelépés ezen a téren. Egy, az EnergyHub által végzett energetikai audit keretében azonban kiderülhet, hogy mekkora lehetőséget rejt magában a szélenergia. Hogyan alakult ki ez a helyzet és mi várható a jövőben a szélenergia terén?

A szélerőművek hazai helyzete

Az ország szerencsésebb részein, különösen északnyugaton, a szélenergia kiaknázására alkalmas területeken már több projekt is megvalósult. Kisigmánd rendelkezik a legnagyobb kapacitással, 50 MW-tal, melyet Ikervár (34 MW) és Bőny (25 MW) követ. Az ilyen telepek általában 80–100 méter magas tornyokkal működnek, bár a nemzetközi trendek az ennél jóval nagyobb, 120–150 méteres szerkezetek terjedését mutatják.

Hazai szélturbina telepeink kapacitáskihasználási mutatója 23%-os, ami európai szinten jónak mondható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az EU átlag 22,1%, míg Németország 19,2%-ot tud felmutatni. Ez részben a megfelelő helyszínek kiválasztásának köszönhető. Bár a telepítések már évekkel ezelőtt leálltak, mégis sokan kérdezik: miért nem létesülnek új szélerőművek Magyarországon? 

Képzeljenek el egy olyan energetikai környezetet, ahol a szabályozás akadályozza a nagyobb kapacitások létesítését. 2016-tól egészen 2023-ig az erre vonatkozó jogi keretek több korlátozást is magukba foglaltak, ami miatt nem volt reális a bővítés.

Jogszabályi keretek és változások

Korábban a szélenergia fejlesztését olyan szabályok nehezítették, mint a 12 km-es védőtávolság a településektől és a szigorú telepítési feltételek. Ennek következtében az energetikai potenciál nagy része kihasználatlan maradt, hiába a képesség, amelyet az ország adottságai kínálnak. 

A legutóbbi jogszabály-módosítások azonban enyhítettek e korlátozásokon. A 2023 decemberében bevezetett rendelet csökkentette a védőtávolságot 700 méterre, megnyitva az utat a megújuló energiaforrások előtt. Ez a változtatás a kapacitásbővítés elősegítésére szolgál, amit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt területek esetén gyorsított engedélyezési folyamat egészít ki.

A jövő lehetőségei

A Magyarország számára kijelölt új irány közelebb hozza az országot az események középpontjához a zöld energiapiacon.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján, amely szerint 2030-ig a cél egy 1000 MW-os szélkapacitás elérése, kulcsszerepet játszhatnak a vállalatok, akik e célok megvalósításában részt vesznek. A jövő szélenergiai projektjeinek fejlesztésével, koordinációval és támogatással Magyarország hosszú távú energetikai stabilitása biztosítható. Az elérhető technológiák közös kihasználása és a hatékony területi elosztás révén a szélerőművek újra a figyelem középpontjába kerülhetnek.