Akár csak öt repülőgéppel, de induljunk újra...

Az elmúlt hetekben szinte kizárólag leállásokról, járatok felfüggesztéséről, utasszállítók átmeneti leparkoltatásáról vagy végleges kisorolásáról lehetett híreket hallani, de azért vannak olyan társaságok, amelyek már most – amikor talán még nem is értük el a járvány csúcspontját és a légiforgalom mélypontját – a korlátozások feloldása utáni helyzetről gondolkodnak.

Ilyen az airBaltic, amelynek vezérigazgatója, az egykori Malév-főnök Martin Gauss levélben fordult az állományhoz, illetve az utasokhoz, és ebben jelezte, amint enyhülnek a korlátozások, a társaság fokozatosan újraéled, de már most elkezd ismét repülni. először csak öt géppel, majd ha érzékelhető az utazási igények növekedése, hetenként tesz hozzá az aktív flottához egyet-egyet.

A Routesonline közlése szerint az airBaltic tizenkét vonalát éleszti fel, a Rigából elérhető célállomások közé tartozik például Amszterdam és Brüsszel, Frankfurt és London Gatwick, Párizs és Stockholm. A listán egyelőre Budapest nem szerepel, de a nyári szezon lehetséges járatai között már ott a magyar főváros, csökkentett heti frekvenciával. Ugyanakkor az októberig tartó menetrendi időszakban a társaság csak eredeti hálózatának a felét működteti.

Az induló öt gép mindegyike, és gyaníthatóan a továbbiak is, A220-asok lesznek (eredeti nevük és gyártójuk szerint Bombardier CSeries 300-asok), vagyis a társaság modern gépei, amelyekből jelenleg 22 példány viseli az airBaltic színeit. A flotta kevésbé modern gépeinek, 737-eseknek és Q400-asoknak a végleges kisorolására láthatóan jó alkalom a mostani helyzet. Ugyanakkor Gauss azt írta, tárgyalások várhatók a gyártóval a megrendelt további nyolcvan A220-as „optimális átadási menetrendjéről”, magyarán arról, hogy a társaság a csökkent igények miatt lassítaná az átvételeket.

A Delta láthatóan szintén nem adja fel, inkább próbál alkalmazkodni a helyzethez, repül, amíg lehet, és közben jövő héttől bevezeti a szociális távolságtartásnak megfelelő ülésrendet, például a közbülső ülések blokkolásával, amelyek foglaláskor foglaltakként jelennek meg a rendszerben. Az utasok tízesével szállhatnak be a gépbe, a személyzet segíti az elrendeződést, és menet közben is történhet átültetés, a lényeg a biztonságos távolság utas és utas, utas és személyzet között.

A gépek eredeti kapacitásukhoz képest tehát kevesebb utast vehetnek fel, még tovább gondolva a dolgot, a társaság eszerint kevesebb utas esetén sem cserél kisebb gépre, még ha meg is tehetné, hanem marad a nagyobb, az utasok közötti nagyobb elkülönítéssel. Ez nyilván ráfizetésessé teheti a járatot, de az utasok fokozott biztonsága nyilván lehet plusz vonzóerő az amúgy erősen visszafogott piacon. Az együtt utazó családtagok természetesen ülhetnek együtt, ezt foglaláskor vagy legkésőbb a kapunál kell kérni.

Egy másik kezdeményezése a Deltának arról szól, hogy több, mint kilencven tonnányi előre elkészített ételt ajánl fel kórházak számára a fedélzeti menüből, amelyből a szükséges mennyiség egyfelől nyilván azért is kevesebb, és azért keletkezhetett felesleg, mert jóval kevesebb a járat, és az is lehetséges, hogy a catering-szolgálatot így akarja a Delta a visszaesés ellenére életben tartani.

Másrészt a repülés közben csak olyan élelmiszert oszthatnak ki az utasoknak, ami légmentesen lezárt csomagolásban kerül a catering-rendszerbe majd a gépekre, és a társaság amúgy is csak a prémium-osztályokon tartja fenn ezt az ellátást. Az adományozott ételből jut a kórházakon túl a mentőszolgálatoknak és a helyi segélyszervezeteknek is.