Dunakeszi: amíg a repülőtér repülőtér marad

Márványi Péter   ·   2014.12.16. 16:15
cim2

Egy több éve húzódó, meglehetősen fordulatos történet állomása, de nem a lezárása: mint arról korábban röviden beszámoltunk, a Legfelsőbb Bíróság a Dunakeszi Önkormányzat és az Opitz Nándor Repülőklub, a dunakeszi reptér egyik használója perében a sportklub javára ítélt, érvényesnek mondta ki azt az eredeti szerződést, amelyet a klub a várossal régebben kötött.

(fotók: Opitz Nándor Repülőklub/Facebook)

– A beszélgetést Ugrósdy Mártonnal, az Opitz klub megválasztott vezetőjével (a bírósági bejegyzés folyamatban), azzal érdemes indítani, hogy tehát egy használati és nem üzemeltetési szerződésről van szó: a fejlemények tükrében ez igen lényeges.

– A 2004-es megállapodás továbbra is érvényes: a per abból indult, hogy Dunakeszi polgármestere ezt a szerződést egyoldalúan felmondta, amire most már jogerősen kimondták, hogy nem volt lehetősége. Egyébként ez a per abból a szempontból nem volt fordulatos, hogy nekünk minden szinten igazat adtak.

– Talán órákon vagy egy napon belül, hogy megszületett az ítélet, miszerint az Opitz Klub jogosan használja a repülőteret, a városi önkormányzat úgy döntött, hogy viszont az üzemben tartói jogot az eddig ezt gyakorló Malév Klubtól, a reptér másik használójától a maga cégéhez, a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-hez teszi át.


– Erre nekünk sok befolyásunk nincsen. Mi a várossal kötöttünk megállapodást, a várossal vagyunk jogviszonyban, hogy a város hogyan kívánja megoldani az üzemeltetést, abba mi nem tudunk beleszólni. A mi értelmezésünk szerint ez a munkánkat nem fogja befolyásolni, a szerződésünkben benne van, hogy a működésünk feltételeit a városnak biztosítania kell. A mi szempontunkból szinte mindegy, ki üzemelteti a repteret, amíg az nyitva van, és tudunk repülni.

– Most Dunakeszin azért sok minden nem úgy történik, ahogy azt a sportrepülők szeretnék: korlátozták, hogy ki repülhet, bejelentési kötelezettsége van a repülőkluboknak a város felé minden gépre és minden pilótára nézve, hétvégén pedig vontatási tilalom érinti kellemetlenül a repülőket.

– Ez így van, de az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy ebből a szempontból nem volt különbség abban, ki volt az üzembentartó. A mostani reptérrendet a Malév Repülőklub nyújtotta be a hatósághoz. Ha a reptér nyitva van, és használhatjuk, mi a szabályoknak maximálisan megfelelve fogjuk használni, más kérdés, hogy azokért a hátrányokért, amelyek minket érnek, például a hétvégi vontatási tilalomért, milyen igényekkel fogunk fellépni a várossal szemben.

– Ezek a korlátozások a használati vagy az üzemeltetési szerződésnek a hatálya alá esnek?

– Ezek a repülőtérrendben vannak benne, a mi használati szerződésünktől teljesen függetlenül, tudomásunk szerint az üzemeltetési megállapodás része volt, hogy új reptérrendet kell benyújtani, amely tartalmazza ezeket a megszorításokat. Ezt megtámadni sem tudtuk, hiszen nem vagyunk sem üzemeltetők, sem tulajdonosok. A szabályokat maximálisan betartva repültünk az eddigiekben, hiszen ha reptérrendet sértünk, akkor a Közlekedési Hatóság járna el velünk szemben. Voltak korábban mindenféle bejelentések a hatóság felé arról, hogy mi szabálytalanul használjuk a repülőteret, de ezeket az intézkedéseket a későbbiekben minden esetben visszavonta az NKH, tehát szabálytalanság a mi részünkről nem történt.

– Az üzemeltető-váltást Dunakeszi önkormányzata éppenséggel azzal az indokkal hajtja végre, hogy szabálytalan repülések történtek a repülőtéren.

– Lehetséges, hogy történtek ilyenek: mi nem vagyunk itt folyamatosan, az összes tagunk szabadidőben, hobbiból repül, tehát azt a pénzt is meg kell keresnünk, amit a repülésre elköltünk: nem mi végezzük a repülőtér üzemben tartását, nem mi értesülünk az összes fel- és leszállásról. Ellenünk egyetlen olyan döntés, határozat, hivatalos papír sem keletkezett, amely jogerősen kimondta volna, mi szabályt sértettünk.

– Végül is a Legfelsőbb Bíróság ítélete tehát nem befolyásolja a reptér életét?

– Két fontos vetülete van a döntésnek, az egyik, hogy a reptér használata a mi részünkről a továbbiakban nem kérdőjelezhető meg 2018-ig, tehát a repülőtérről nem lehet minket eltávolítani. A másik, hogy megnyílhat az út a kártérítés előtt, most is számoljuk, mennyi kár ért minket és szeretnénk ezért a későbbiekben kompenzációt kapni.

– Az, hogy a használati jog 2018-ig biztosított, azt jelenti tehát, hogy a reptér létezése is garantált?

– Nagyon reméljük. Ezt a Legfelsőbb Bíróság által jóváhagyott szerződés mindenképp alátámasztja. Ugyanakkor a városnak van lehetősége arra, a légügyi törvény lehetővé teszi, hogy az ingatlanokat megváltsák, vagy egyéb tárgyalások során megállapodásra jussunk, de mi alapvetően azt szeretnénk, ha repülnénk tovább, nem csak négy, hanem negyven évig, és még azután is. Amint bejegyzi a bíróság a megválasztott klubvezetést, feltett szándékunk megkeresni a várost megoldást találni a hétvégi vontatási tilalomra: másrészt mi nyitottak lennénk arra, hogy a kártérítést nem feltétlenül bírósági úton rendezzük, hanem egy kölcsönösen előnyös megállapodás során. A korábbi vállalásainkat fenntartjuk, például hogy a dunakeszi iskolásoknak bemutatnánk a repülést, tartanánk nekik elméleti órákat, illetve effektíve ki is próbálhatnák a vitorlázó-repülést. Azt szeretnénk, hogy olyan közös munka jöjjön létre, és úgy tudjunk repülni, hogy ez mindenkinek megfelelő legyen. Szerencsére az országban – Dunakeszitől nem is messze, Gödöllőn is – vannak példák arra, hogy egy valóban a repülés fenntartásában érdekelt önkormányzat hogyan tud együttműködni egy olyan szakmai közösséggel, amely a repülést tekinti szívügyének.

– Vajon az ítélet azt jelenti, hogy többet nem várhatók olyan váratlan fejlemények, mint amikor a reptéren az önkormányzat hetekre, hónapokra leállította a repülést? Akár a főszezon előtt? Akár a szezon közepén?

– Ezt nem tudjuk megmondani. Az üzemeltetési jog megváltoztatása, azt hiszem, előre vetíti, hogy a pálya továbbra sem lesz teljesen vízszintes. Mi közhasznú szervezetként alapvetően a szabálykövető magatartást tartjuk továbbra is célravezetőnek. De ha miközben a szerződésünk érvényes, megint bezárják a repteret, akkor ez valamilyen módon olyan kárt okoz nekünk, amit fel kell, hogy írjunk a város számlájára.

– Ezután tehát a városnak is sokba kerülne, ha megpróbálná felszámolni a repülőteret?

– Úgy gondolom, igen, mert azzal kell kezdenie, hogy megváltja a mi használati jogunkat. Másrészt az utóbbi években az önkormányzat tevékenységére válaszul nagyon széles civil összefogás jött létre a repülőtér megtartásának érdekében, ami úgy gondolom, abszolút példamutató, fontos hatással van a város életére is. Most már nem feltétlenül csak a repülőklubokkal kell megegyezni bármely változtatásról, hanem egy nagyon öntudatos civil közösséggel is, amit a városvezetésnek sikerült létrehoznia – saját magával szemben…

És amely közösség környezetvédelmi okokból pártolja a repülés fenntartását.

– Így van. Amíg mi ott vagyunk, addig a repülőtér repülőtér lesz, magának a területnek a megmaradását garantálja a repülő tevékenységünk.

(Folytatjuk az új helyzet tisztázását, következő interjúnkban a Malév Repülőklub vezetője mondja el, milyen indokokkal akarja visszavonni az önkormányzat az üzemeltetést a klubtól, és hogy ennek mik lehetnek a következményei.)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Egy több éve húzódó, meglehetősen fordulatos történet állomása, de nem a lezárása: mint arról röviden beszámoltunk, a Legfelsőbb Bíróság a Dunakeszi Önkormányzat és az Opitz Nándor Repülőklub, a dunakeszi reptér egyik használója perében a sportklub javára ítélt, érvényesnek mondta ki azt az eredeti szerződést, amit a klub a várossal régebben kötött. A beszélgetést Ugrósdy Mártonnal, az Opitz klub megválasztott vezetőjével[M1] (a bírósági bejegyzés folyamatban), azzal érdemes indítani, hogy tehát egy használati és nem üzemeltetési szerződésről van szó: a fejlemények tükrében ez igen lényeges.

A 2004-es megállapodás továbbra is érvényes: a per abból indult, hogy Dunakeszi polgármestere ezt a szerződést egyoldalúan felmondta, amire most már jogerősen kimondták, hogy nem volt lehetősége. Egyébként ez a per abból a szempontból nem volt fordulatos, hogy nekünk minden szinten igazat adtak.

Talán órákon vagy egy napon belül, hogy megszületett az ítélet, miszerint az Opitz Klub jogosan használja a repülőteret, a városi önkormányzat úgy döntött, hogy viszont az üzemben tartói jogot az eddig ezt gyakorló Malév Klubtól, a reptér másik használójától a maga cégéhez, a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft-hez teszi át.

Erre nekünk sok befolyásunk nincsen. Mi a várossal kötöttünk megállapodást, a várossal vagyunk jogviszonyban, hogy a város hogyan kívánja megoldani az üzemeltetést, abba mi nem tudunk beleszólni. A mi értelmezésünk szerint ez a munkánkat nem fogja befolyásolni, a szerződésünkben benne van, hogy a működésünk feltételeit a városnak biztosítania kell. A mi szempontunkból szinte mindegy, ki üzemelteti a repteret, amíg az nyitva van, és tudunk repülni.

Most Dunakeszin azért sok minden nem úgy történik, ahogy azt a sportrepülők szeretnék: korlátozták, hogy ki repülhet, bejelentési kötelezettsége van a repülőkluboknak a város felé minden gépre és minden pilótára nézve, hétvégén pedig vontatási tilalom érinti kellemetlenül a repülőket.

Ez így van, de az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy ebből a szempontból nem volt különbség abban, ki volt az üzembentartó. A mostani reptérrendet a Malév Repülőklub nyújtotta be a hatósághoz. Ha a reptér nyitva van és használhatjuk, mi a szabályoknak maximálisan megfelelve fogjuk használni, más kérdés, hogy azokért a hátrányokért, amik minket érnek, például a hétvégi vontatási tilalomért, milyen igényekkel fogunk fellépni a várossal szemben.


[M1]nálunk a klubvezető a hivatalos megjelölés, elnök is van (lehetne), a főszponzor (ha lenne) által delegált ember, kb mint az államfő.

Kapcsolódó hírek

Nagyvasút Vasút

Ha százötven vagy ötven éve képesek voltunk vasúti járműveket gyártani, akkor most is képesek vagyunk

Tevan Imre   ·   2024.09.18. 08:30

Az iparpolitikai támogatást is maga mögött érezve a Magyar Vagon célja a cégcsoport konszolidációja, majd a meglévő tudásra építve, akár nemzetközi együttműködések segítségével a képességek folyamatos fejlesztése, hogy az értékteremtési folyamat végén hajtással is fölszerelt vasúti járműveket állítsanak elő saját termékként.