Egy baleset anatómiája: mi történt a Blue Angels pilótájával?

Különféle híresztelések után megjelent az amerikai haditengerészet hivatalos jelentése arról a nagy vihart keltett balesetről, amely a világ egyik, ha nem a legjobb katonai köteléke, a Blue Angels egyik szólistájával történt június elején.

Mint arról portálunk is beszámolt, Tennessee államban, egy felkészülési repülés során a formáció hatosa, Jeff Kuss százados, aki két éve volt tagja a köteléknek, röviddel a gyakorlat megkezdése után lezuhant, pontosabban a földnek ütközött és életét vesztette. Furcsamód egy órával korábban egy másik államban a légierő csoportjának, a Viharmadaraknak egyik F-16-osa zuhant le, de szerencsére abban a balesetben nem halt meg a gép pilótája, hanem időben katapultált.

A balesetek utáni órákban az internetet elöntötték a feltételezések és „hiteles információk” egyrészt arról, hogy miért épp két szólistát ért baleset, másfelől, hogy Kuss miért nem próbálkozott gépelhagyással. A szólistákkal kapcsolatban nem annyira a pilótákat, mint inkább a gépek gyengeségét gyanították, vagyis hogy ezek a példányok a kötelék más gépeihez képest is nagyobb terheléssel repülnek, komolyabb figurákat gyártanak, ezért lehetséges, hogy épp a szólórepülést végrehajtó gépeknél adódik több műszaki probléma. Nos a US Navy vizsgálata szerint Kuss gépének nem volt technikai hibája, tökéletes állapotban volt a végzetes repüléskor.

A másik kérdés az volt, vajon miért nem hagyta el a gépet a pilóta. Az egyik, széles körben elterjedt feltételezés szerint a (mint azóta tudjuk, nem létező) technikai hibát észlelve a százados katapultálás helyett kikormányozta a gépet a lakott részek fölül, hogy az F-18-as lezuhanása ne követeljen több áldozatot. Eme heroikus elképzeléssel szemben mások úgy tudták-vélték, hogy a pilóta valamiért a manőver során elvesztette az eszméletét, és ezért nem hagyta el a gépet. A jelentés mindkét verziót cáfolta, és megállapítja: sajnos a pilótának egyszerűen nem maradt ideje a gépelhagyásra. Viszont az kétségtelen, hogy feltehetően összefügg a tiszt fáradtságával az a hibasorozat, ami miatt a katasztrófa bekövetkezett.

Hogy a százados fáradt volt, azt már abból is ki lehetett következtetni, hogy felszállás előtt elfelejtette aláírni a gépkönyvet, ami pedig kötelező, hiszen ezzel nyugtázza, hogy a gép rendben van, kész a repülésre. Aztán a következő furcsa hiba az volt, hogy a gép transzponderén, válaszjeladóján nem állította be az előre megadott sqawk-kódot a gép repülés közbeni azonosításához. Ugyancsak a hibák egyikeként minősíti a jelentés azt, hogy a repülés előtti eligazítás során ugyan szó esett az alacsony felhőalapról, ami befolyásolhatja, különösen függőleges manőverek esetében a biztonságot, de sem Kuss, sem a többi pilóta nem javasolta a végrehajtandó program módosítását.

Az viszont a balesethez már konkrétan is kapcsolódik, hogy, talán épp a 3000 lábnyi felhőalap hatására, a százados a „Split-S” manővert, a leborítást az előírtnál alacsonyabban kezdte, ráadásul jóval gyorsabban is, ennek pedig az az oka, hogy a manőver megkezdése előtt Kuss nem kapcsolta ki az utánégetőt, amit az emelkedő szakaszban használt. A gép ebben a figurában vízszintesen repül és egy félorsót hajt végre, majd a hátára fektetett gépet a pilóta „lehúzza”, egy félbukfenccel, fél loopinggal ér le a manőver alsó részére és az eredetihez képest fordított irányon vízszintesen repül tovább talpon. Nos feltehetően az alacsony felhőalap miatt a gépet Kuss a kelleténél háromszáz lábbal, mintegy száz méterrel alacsonyabban fordította a hátára, és a bekapcsolva hagyott utánégető miatt az amúgy is gyorsulással járó lefelé történő félbukfencet az előírtnál jóval nagyobb sebességgel kezdte el majd repülte tovább: a félorsó végrehajtásakor a sebessége 125-135 helyett 184 csomó volt. Mire felismerte, hogy katapultálnia kellene, már késő volt.

Mike Shoemaker ellentengernagy, a haditengerészeti légierő parancsnoka a balesettel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy változtatni kell nemcsak a Blue Angels eljárásain és programján, hanem azon is, hogy a köteléknek nincs tartalék pilótája, aki átvenné a helyét valamelyiküknek, ha az illető akár betegség vagy fáradtság miatt nem alkalmas a repülésre. De változtatni kell az ellentengernagy szerint azon a légkörön, atmoszférán is, amelyben a pilóták jobbnak látják nem jelenteni, ha elfáradtak és pihenést igényelnének. Változtatnak a feszített tempón is, megritkítják a Blue Angels szezonban hátralévő fellépéseit, és sokban átalakítják a kötelék eljárásait, módszereit és magát a bemutató programot.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!