Fotósvonattal a vadregényes recski vonalra

Fotósvonat közlekedett 2012. április 14-én a trains.hu szervezésében a 2007-ben bezárt Kisterenye–Recsk-Parádfürdő vasútvonalon. A szerelvény a 478 032-es (M47 2032) Dácsiából és két gyorsvonati kocsiból (50 55 20-37 314-1 B, 50 55 20-37 201-0 Bo) állt.

Reggel 7 óra 53 perckor érkezik Hatvanba az egri sebes a Keletiből. Ez alkalommal nemcsak a hétvégére haza vagy épp elutazó utasok szálltak le itt, hanem egy népes vasútfotós csapat is. A második vágányról már hallhattuk is a 2032-es Dácsia motorhangját, amint kétkocsis vonatát próbálta felfűteni, később kiderül inkább kevesebb, mint több sikerrel. Mindenki elindult, hogy elkészítse első fényképét a gépünkről, ami egész nap szolgálni fog, erre előző este fel is készítették. Miután ez megvolt, elfoglaltuk a kiválasztott fülkében a helyünket, azonban nem volt idő pihenni, rögtön érkezett a következő fotótéma az első vágányra, az 1001-es Szili. Amíg el nem indult Szolnok felé, jó elfoglaltságot nyújtott, utána mindenki a vonaton várta, hogy induljunk.

Menetrend szerint 8:35-kor megkezdtük utunkat Kisterenye felé, odáig használatban lévő vonalon haladunk. Pásztón vártuk meg a keresztező Hatvanba közlekedő Uzsgyit, így volt lehetőség egy pár fénykép elkészítésére a felvételi épülettel a háttérben. Ezután folytattuk utunkat Kisterenye felé, ahol a körüljáráson kívül nem kellett sokat állnunk, mivel innentől rendszeres személyforgalom nélküli vonalon haladtunk.

Kisterenyétől Recsk-Parádfürdő állomásig nyolc helyen álltunk meg fényképezés céljából. A fotómegállások helyszíneit jól kiválaszották a szervezők, volt szántóföld, erdős terület, falusi háttér és még egy megálló épületének tetejéről is készíthettünk képeket. Időközben az eső egyre jobban esett, így Recskhez közeledve egyre kevesebben szálltak le a vonatról.

Recsk-Parádfürdő állomáson az előre megrendelt palóclevest vagy sztrapacskát vehette át mindenki, aki kért, hogy még ott, vagy a vonaton elfogyassza. A mozdonyt feltöltötték vízzel, így visszafelé már a fűtés is jobb hatásfokkal üzemelt. Recskről mintegy 40 perces késéssel indultunk vissza, ezért, hogy a hétvégén nem közlekedő személyvonat sávját elérjük Kisterenyén, ki kellett hagynunk egy-két fotózási lehetőséget, de az eső miatt nem is bántuk annyira.

Így Hatvanba, a végállomásra negyedórával korábban is értünk be a menetrendben meghirdetett 18.52-höz képest. Itt sem unatkoztunk azonban a Keletibe 19.05-kor induló vonatunk érkezéséig, ugyanis egyszercsak befutott az első vágányra a MÁV-Nosztalgia Kft. V42 527 pályaszámú Leója, melyet – az 1001-es Szilihez hasonlóan – nagy rajongással fotózott mindenki. Ezzel véget ért az egész napos program, indulhatunk haza.