Harsonaszóval rekultiválódik Eiffel-csarnok
„A technikai kapacitás jobb kihasználása, a folyamatok racionalizálása, a hatékonyság növelése.”
Ezt és ehhez hasonlókat mondtak 2009-ben a MÁV-Gépészetnél az egyébként nyereséget termelő Északi Járműjavítóval kapcsolatban, aztán bezárták. A még használható gépeket, eszközöket Szolnokra költöztették, ahogy a munkavállalók nagy részének is munkát ajánlottak a száz kilométerrel arrébb fekvő város járműjavítójában. Szolnok tehát 2010-ben átvette az összes mozdony és motorvonat nagyjavítását az Északitól, így a MÁV központi karbantartóbázisává nőtte ki magát.
De mi maradt Kőbányán? Az Északi oldalán évekig a MÁV Ingatlankezelő hirdetését fújta a szél, míg egy nyári viharban végleg el nem repült. A csarnokok jórészt üresen állnak azóta is, pár épületben azért lakik most is egy-egy kisebb cég. A járműjavító úthálózatán mindenfelé roncs autók rohadnak, mintha valami bontóban járnánk. Az épületeket a 2011. októberi Oktatási és Kulturális Közlöny védelem alá helyezte, sajnos a PDF nem hagyta a másolást, így így mutatjuk:
A következő évek változó ötletrohamoktól voltak hangosak, a pláza, lakópark, levéltár és hasonló nagyívű gondolatok után végül az Állami Operaház tűnt befutónak az épületek hasznosításánál. Végül a 2014-es utolsó Magyar Közlönyben hirdették ki, hogy a főváros X. kerületében, a Kőbányai úton létesülhet a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacentruma. A döntés szerint a létesítmény a Kőbányai út 30. szám alatt, vagyis az egykori MÁV Északi Járműjavító területén épülhet meg 2015 és 2018 között.
Így rendezhették meg kedden az Eiffel-csarnokban az Állami Opraház évadnyitó sajtótájékoztatóját. Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta, az Operaház legfontosabb küszöbön álló feladata az infrastruktúra felújítása. A kormány döntése nyomán az Eiffel-projekttel elindulhat egy olyan bázis kiépítése, amely minden raktár és műhely egyesítésével, két próbaszínpaddal, egy stúdió-képességű zeneteremmel támogatja az Operaház jelenleg lehetetlen felkészülési körülményeinek javítását – írja az MTI.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a fejlesztés nagyszerű példa arra, hogyan alakítható át egy használaton kívüli ipari tér kulturális térré. „Az Eiffel-bázis egy modern, XXI. századi operaházat vizionál elénk” – fogalmazott. Az államtitkár példaképpen a németországi Ruhr-vidék fejlesztéseit hozta fel, ahol az iparvidék elhagyott rozsdás kolosszusait élő kulturális terekké alakították át. Hoppál Péter kiemelte: a Magyar Állami Operaház a magyar művészeti élet csúcsintézménye, amely az Erkel Színház újranyitásával megmutatta, hogy a magas kultúrát a szűk elit helyett sokkal tágabb körben kell értelmeznünk.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
