A vasúti árufuvarozás megmentését kérik az EU-tól a csehek

A szektor jelenleg nehéz időszakon megy keresztül Európában: az uniós célkitűzéssel szemben piaci részesedése folyamatosan csökken, a rá nehezedő gazdasági nyomás pedig nő.

Ivan Bednárik cseh közlekedési miniszter az Európai Bizottság közlekedési biztosának címzett levelében uniós szintű politikai vita elindítását szorgalmazza a stratégiai ágazat támogatását célzó konkrét intézkedésekről. A cseh kezdeményezés osztrák, belga és szlovák részről is támogatást nyert, továbbá az európai vasúti, intermodális, lízing, gyártó és árufuvarozási ágazatokat képviselő szervezetek is pártfogolják.

A Railway Pro arról ír, hogy a kezdeményezés alapvetően az összehangolt európai válaszlépések szükségességét hangsúlyozza ki, mivel a vasúti árufuvarozás jelenleg a teljes európai áruszállítás mindössze körülbelül tizenhat százalékát teszi ki, és egyre csökkenő tendenciát mutat. A csehek arra figyelmeztetnek, hogy ez a tény konkrétan lehetetlenné teszi az európai dekarbonizációs célokat, valamint az áruk szállításának közútról a vasútra történő terelése, az úgynevezett modális váltás célját. Bednárik szerint a trend megállítása érdekében gyorsan és összehangoltani kell cselekedni.

Vezényszavak: beruházás, korszerűsítés és átjárhatóság

A csehek kérésének egyik központi eleme a vasútra való modális váltást ösztönző projektekre irányuló beruházások támogatása. A miniszter kihangsúlyozta a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti részébe, terminálokba, a digitalizációba és az átjárhatóságba történő beruházások szükségét, továbbá a nemzetközi, határokon átnyúló tehervonatok és az intermodális szállítás valódi prioritásként történő kezelését, az úgynevezett kapacitásrendeletet is beleértve. Mindezen elemeknek prioritássá kell válniuk a következő többéves pénzügyi keretben, különösen az olyan, kifejezetten közlekedési beruházásokat támogató eszközökön keresztül, mint a Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF). Úgy véli, ezen összehangolt intézkedések nélkül a vasúti szállítás továbbra is teret fog veszíteni a közúti árufuvarozással szemben.

A levél a digitalizáció és az interoperabilitás alapvető szerepét is kiemeli, többek között az egységes európai vasúti forgalomirányítási rendszer, az ERTMS gyorsított megvalósítása révén. Ezen kívül a kombinált áruszállítás és az egyeskocsi-fuvarozás korszerűsítése is kulcsfontosságú feltétel az ágazat versenyképességének előmozdításához.

A cseh felhívás nem csupán egy ágazati kezdeményezés, hanem az Európai Unió azon képességének próbája is, hogy képes-e közlekedéspolitikáját az új gazdasági és éghajlati valósághoz igazítani. Ennek érdekében hat európai szervezet (Európai Vasúti Gördülőállomány-bérbeadók Szövetsége – AERRL, Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége – CER, Európai Vasúti Fuvarozási Szövetség – ERFA, Nemzetközi Magánkocsi Szövetség – UIP, Európai Vasúti Ipari Szövetség – UNIFE) közös nyilatkozatban támogatja a cseh kezdeményezést az európai vasúti árufuvarozási ágazat nemzeti és uniós szintű megerősítése érdekében. A csehek és támogatóik úgy gondolják, gyors és összehangolt beavatkozás nélkül a vasúti áruszállítás azt kockáztatja, hogy még több teret veszít a közúti árufuvarozással szemben, aláásva az EU fenntarthatósági és logisztikai ellenállóképességére vonatkozó célkitűzéseit. A dokumentum szerint „egy olyan időszakban, amikor a vasúti árufuvarozás egyre nagyobb gazdasági nyomással és modális részesedésének csökkenésével néz szembe, a kezdeményezés egy fontos és aktuális politikai jelzés, demonstrálva az európai vasúti áruszállítás jövője iránti szilárd elkötelezettséget”. A petíciót aláíró szervezetek ezért arra sürgetik az EU közlekedési minisztereit, a Közlekedési Tanács június 8-ai ülésén támogassák a kezdeményezést.

Áruszállítás: a vasút sehol sincs a közúthoz képest

A legfrissebb statisztikák a közúti árufuvarozás strukturális dominanciáját mutatják az EU-ban, ma és hosszú távon is, miközben a vasúti áruszállítás hiába előnyösebb a hatékonyság, az alacsonyabb kibocsátás és a nagy távolságú szállítási kapacitás okán, továbbra is alulreprezentált. Ez az egyensúlyhiány rávilágít arra, hogy határozottabb politikára és beruházásokra van szükség, melyek célja a közlekedési módok újraszabályozása a vasút javára.

Az Európai Bizottság „Az EU közlekedése számokban, 2025” című jelentése szerint az Unió 27 tagállamának teljes áruszállítási volumene 3 billió 433 milliárd tonnakilométert tett ki 2023-ban, ebből a közút 52,6 százalékért felelt 1 billió 807 milliárd tonnakilométerrel, míg a vasút mindössze 11,5 százalékot vett ki, 395,8 milliárd tonnakilométerrel.

A közúti szállítás évtizedek óta uralja az európai árufuvarozási piacot: 1995 és 2023 között átlagban a teljes volumen 60,4 százalékáért felelt, miközben a vasút szégyenletes 5,6 százalékot ért el.

(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: ČD Cargo / railwaypro.com)