A 22Ev típusú, moduláris villamos szerelvényt egy- és kétszintes verzióban is kínálná a cseh gyártó.
Hétszáz dolgozóját bocsátja el, csökkenti mozdony- és teherkocsiparkját, de további szerkezetátalakítási intézkedéseket is bejelentett a cseh nemzeti vasúti árufuvarozó.
Az építkezési munkákat a tervek szerint 2027 márciusában fejezik be, az emlékhely kapuit pedig májusban, a második világháború befejezésének évfordulóján nyitják meg a nagyközönség előtt.
Az Európai Bizottság által támogatott tíz vasúti tesztprojekt egyikét a DSB, a Deutsche Bahn és a ČD közösen fogja üzemeltetni. A cél a vonzó és fenntartható, határokon átnyúló közlekedés elősegítése.
Eddig több mint félmillió utazás, nő az elégedettség, az integrált közösségi közlekedés élménye pedig egyre több embert győz meg a digitális mobiljegy-alkalmazás használatának egyszerűségéről.
A projekthez a hazai síngyártó DT Výhybkárna a Strojírna két hatszáz milliméteres nyomközű kitérőt szállított.
Az új gép matricája a logisztikai vállalat kiterjedt, Hamburgtól Isztambulig érő európai intermodális hálózatát szimbolizálja.
Az új megrendelések 74 százalékkal emelkedtek és 1,7 milliárd eurót tesznek ki, a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) pedig 185 százalékkal, 62 millió euróra nőtt.
A lengyel szerelvények június 27-étől augusztus 31-éig hetente négyszer teszik majd meg oda-vissza a Varsó és Fiume közötti 1240 kilométeres távot.
A tehervonatok Mladá Boleslavból viszik Kosztanajba a Škodákhoz, Chevrolet-khez és Kiákhoz szükséges alkatrészeket.
Ennek ellenére az autósok csaknem fele nem tervezi lecserélni járművét a következő öt évben, függetlenül annak életkorától.
A Plzeň és Domažlice közötti P3-as regionális viszonylatot veheti át a nemzeti vasút ČD-től 2026 decemberében a magánvasút.
A ČD Cargo csaknem milliárdos veszteséggel zárta a 2024-es évet. A Cseh Vasutak Csoport befektetései rekord szintűek.
Nyár végére el is készül a Szlovákiát és Csehországot összekötő vasútvonal felújítása, a maximális sebesség 120 kilométer/órára nő.
Annak ellenére, hogy az uniós közlekedéspolitika egyik legfontosabb célja évtizedek óta a vasúti áruszállítás piaci részesedésének növelése, az európai gazdasági problémák meglehetősen érzékenyen érintik a vasúti áruszállítást. Csökken a szektor piaci részaránya, a vállalatok leépítenek.
