Inga samtal med föraren under färd

Újszász utca, Sashalom és Ómátyásföld határa, a NABI telephelye. A betonplaccon már csak enyhe harminc fok, a gyár kísérleti műhelyébe beszorult levegő miatt alig valamivel több. Plusz két autóbusz, szépen árnyalt kékbe öltöztetve – a svéd megrendelésre készült öt Molitus S91 példányai, kiszállításra várva. Ez az apropója megannyi, a hazai autóbuszgyártásban elévülhetetlen érdemeket szerző szakember jelenlétében a családias hangulatú eseménynek: mindenki ismer mindenkit, hiszen a Molitusok története (és a tervezőktől és a kivitelezőktől független kálváriája) immáron több mint öt éve íródik: az első protót 2008. április 23-án mutatták be a Webasto-csoport müncheni főhadiszállásán.

Nem véletlenül ott, ahol: Adamis Gábor, a Webasto Hungária ügyvezető igazgatója érthető elfogultsággal ecseteli a jármű előéletét attól a pillanattól kezdve, hogy 2012. július 10-én pontosan 13 433 napja múlott, hogy először lépett be az Ikarus mátyásföldi gyárának kapuján, ahol 1999-ben vezérigazgató-helyettességig vitte, de már a Webastót is igazgatta. Majd 2007-ben, amikor az Ikarus Egyedi Kft. bezárt, a Webasto karolta fel a munka nélkül maradt szakembereket, és a cég finanszírozta a S91 prototípusának megépítését.

Adamis szereti a latin hivatkozásokat, hiszen beszédét a genius loci, a hely szelleme kötelez kitétellel kezdi, a műhelymunka pedig a Molitus Tervező és Kereskedelmi Kft.-ben folyt – a Molitus annyit tesz, „valamit nagy erőfeszítéssel létrehoz”. Az alapító atyák csak nem tudták, hogy mire vállalkoznak? A Molitus készítette el a teljes körű gyártási dokumentációt, felkutatta és felvette a kapcsolatot a beszállítókkal, előkészítette az anyagrendeléseket, megkereste a gyártáshoz a lehetséges alvállalkozókat, levezényelte a szerszámozást, majd a szakemberei elvégezték a kiszerelést. A Rába szállította az E91-esben már bevált alvázat, összeszerelt a NABI, a Lanta és a pécselyi Carbon Composites Kft.

München óta sok víz lefolyt az Újszász utcához közeli Szilas-patakon, a Molitusok pedig megmutatták magukat Gyömrőtől kezdve a budai várig, és még sokhelyütt. A projekt gazdái már csak arra vártak, hogy a mindenütt kedvező fogadtatásra találó S91-est végre vegye is meg valaki. Norvégok vitték az első két midit, de a nagy áttörést a BKV midibusz tenderétől várták. A kiírás negyven járműre szólt, de az ügyletből végül semmi sem lett, hiszen a Molitusszal aspiráló Orangeways győzelmét a Vértes Volán megtámadta, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűen is eredménytelennek minősítette a pályázatot. Így maradtak a kehes, ezer sebből vérző 405-ösök a budavári viszonylaton, meg a Gellért-hegyen, a minden eresztékükben innovatív Molitusok meg vártak a sorukra. Időközben további öt midibusz építése kezdődött el – miután a második S91 demó-kocsi Észak-Európában tett „üzleti célú” látogatást. Történetesen Göteborgban, ahol a későbbi megrendelő, a Vinga Bus Partner nevű magáncég egyengette a Molitusok útját. A svéd kormány ugyanis programot indított a közösségi közlekedés részarányának megduplázására 2020-ig, és ez a terv a buszbeszerzésekre sem hat következmények nélkül. A helyiek meg persze felismerték a „legkisebb nagybusz” termékfilozófiáját és lehetséges helyét a helyi komoly üzemeltetők járműparkjában.

Az S91 alvázas, a Rába B115.50-174 jelű, független mellső kerékfelfüggesztésű, midibuszokhoz kifejlesztett önjáró alvázára épült, illetve a Mercedes-Benz Ategóból származó OM 904 LA típusú négyhengeres, Euro5-ös dízelmotorral szerelt konstrukciók az Újszász utcában is látott két példánya hamarosan üzembe áll Svédországban. Ott, ahol a sofőr fölött a címben jelzett felirat figyelmeztet a rendre. Értsd: menet közben a vezetőt zavarni tilos.