Két szomszédvár, két reptér Erdélyben 1. Kolozsvár

A múlt heti nagy budapesti légiközlekedési gyülekezet, a Routes Europe kiállítási termében érdekes volt látni egymástól nem túl messze két külön standot keleti szomszédunk, Románia reptereinek képviseletében. Az egyik az RAA, a Romanian Airports Association, vagyis a Romániai Repülőterek Szövetsége, a másik viszont csak két romániai repülőtér, a szatmárnémeti és a marosvásárhelyi bemutatkozásaképp. Amint az egyiknél megtudtam, a marosvásárhelyi Transylvania Airport nem tagja a szövetségnek. Ráadásul az ember a romániai napisajtóban olykor felbukkanó hírekből eléggé poontosan tudhatja, hogy a két, egymástól nem túl messze fekvő erdélyi repülőtér nincs ám épp túlságosan jó viszonyban egymással. Úgy gondoltam, érdemes tehát egy-egy interjút felvennem a két pultnál. A kolozsvári repülőtér, egyben a reptérszövetség vezetője: David Ciceo.

Először általános helyzetképet kérnék a romániai légikikötőkről. Ahogy a térképre nézünk, azt látjuk, hogy Önöknek igen sok nemzetközi repterük van, más országokhoz és talán a saját piacukhoz képest.

Összesen 17 közforgalmi repülőterünk van Romániában, amit mi nem tartunk túl soknak, Franciaországban 150 ilyen repülőtér működik. Természetesen mindegyik repülőtérnek megvan a maga sajátossága, a maga stratégiája, és mindegyiknek megvan a maga elképzelése, miképp fejlődhet tovább.

Mi például Kolozsvár stratégiája, milyen piacot és milyen növekedést prognosztizálnak?

Kolozsvár a második legnagyobb forgalmú repülőtér Riomániában a bukaresti Henri Coanda után. Nekik csaknem 8 millió utasuk lesz idén, Temesvárnak egymillió, és mi is egymillió utasra számítunk ebben az évben. Úgy gondoljuk, hogy végre tudjuk hajtani a fejlesztési terveinket, elkészülünk két új terminállal és októberre befejezzük a teljesen új, 2100 méteres felszállópálya építését, amit később 3500 méteresre bővíthetünk.

Ez azt jelenti, hogy akkor majd bármilyen gépet fogadhatnak?

Miután befejeztük a pojektet, igen, de a mostani 2100 méteres új pálya is nagyon fontos, mert a másik pálya már nagyon öreg, 1968-ban építették, és igen hasznos lesz leváltani. Nagy jövőbeni potenciált látunk a légikikötőben, sok a nemzetközi desztinációnk, napi öt Tarom-járatunk van Bukarestbe, repül hozzánk a Lufthansa naponta kétszer Münchenből, és 15 külföldi desztinációra repül innen a Wizz Air.

Mi nem hisszük, hogy a Tarom összeomlana, ők már kezdik javítani a helyzetüket, természetesen sajnáljuk a Malévot, hiszen napi járatunk volt Kolozsvárról Budapestre, és most nagyon nehéz ezen a vonalon újraindítani a repüléseket, mert az utasforgalom nyolcvan százaléka átszálló volt, csak 20 százalék volt point-to-point. Úgy gondoljuk, hogy a Tarom nem fog hasonló sorsra jutni, de Kolozsvár és Bukarest között évi húszezernél több utasunk van, és még ha meg is történne ilyesmi, a vonalat nyilván más légitársaság repülné. A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi úr tegnapi beszédét hallgatva úgy tűnik, a Malév csődje miatti kiesést más légitársaságok, köztük a Wizz Air, pótolni tudták.

Érdekes kérdés, miként alakulnak a közútfejlesztési tervek, és ehhez képest a légiközlekedési igények Romániában, hiszen ha folytatódik  Erdélyben az autópálya-építés, ez befolyásolhatja a légiforgalmat: épp a rossz úthálózat miatt utaznak sokan belföldön is.

Ez igaz, az úthálózatunk nincs túl jó állapotban, de a helyzet javul, létezik program az autópályák építésére, itt Kolozsvárott is a városi tanács útjavítási és útépítési programba fogott. Ami a belföldi forgalmat illeti, kétségtelen, hogy segít minket, hogy nincs sztráda Kolozsvár és Bukarest között, ezért is lehet öt járatunk naponta. Ha felépül az autópálya, ez a forgalom talán csökken.

Időnként Magyarországon is olvashatunk híreket a kolozsvári és a marosvásárhelyi repülőtér közötti ütközésekről. Tulajdonképpen miről szól ez a vita? És mi lesz a kifutása?

Nincs konfliktus: mi szeretjük a versenyt, de tisztességes versenyt szeretnénk, sajnos Maros megye tanácsa illegálisan támogatja az ottani repteret és az ottani üzemeltetést. A Kolozs megyei tanács számos jogi lépést indított, és a romániai igazságszolgáltatás szerint a támogatás törvényellenes és torzítja a versenyt. Marosvásárhely esetében három tényállás létezik: nem tisztelik a törvényt, közpénzeket fecsérelnek, és torzítják a versenyhelyzetet.

Folytatjuk tehát a sorozatot, hamarosan interjút olvashatnak Peti Andrással, a marosvásárhelyi Transylvania Airport igazgatójával.