Kuvaiti Typhoon-siker, nem vártak az amerikaiakra...
A katonai repülés érdekes híre: Kuvait 28 európai gyártású Typhoon harci gépet vásárol. A szerződés az olasz Finmeccanica a Eurofighter konzorcium képviseletében írta alá a kuvaiti védelmi minisztériummal, ugyanakkor az üzlet a két ország kormányának megállapodása alapján köttetett.
Több okból különleges ez a fejlemény. Egyrészt, mert a kacsaszárnyú típus legmodernebb, legfejlettebb kiadását kapja Kuvait, amit külön kiemelnek a híradások, az a gép elektronikusan pásztázó E-Scan radarja. A megállapodás ugyancsak fedezi a logisztikai és üzemeltetési támogatást, plusz a repülő- és földi személyzet kiképzését, ami az olasz légierő segítségével történik majd.
A huszonkettő egy és hat kétüléses gépet Olaszországban szerelik össze, de az elülső törzsrészt és a függőleges vezérsíkot az Egyesült Királyságban készítik majd. A Finmeccanica történetében az ez eddigi legnagyobb érétkű megrendelés, a típusnak pedig Kuvait lesz a nyolcadik üzemeltetője, a harmadik a Közel-Keleten, Omán és Szaúd-Arábia után.
Az üzletkötés kapcsán a másik érdekesség, amit emleget a szaksajtó, az a tény, hogy korábban az amerikaiak tűntek volna esélyesnek. A kuvaiti légierő fő erejét jelenleg is a „klasszikus” F/A-18-asok alkotják, és logikus volt, hogy tavaly még az F-18 Super Hornet szerepelt a hírekben utódként. Ugyancsak huszonnyolc gépről volt szó, hárommilliárd dollár értékben, de amint ezt egy szakértő most megfogalmazta, a kuvaiti döntés világos üzenet az Egyesült Államoknak, miszerint az arab állam nem vár tovább arra, hogy az amerikaiak, részint politikai óvatosságból, részint adminisztrációs nehézségek miatt, de tovább halasszák az üzlet végleges engedélyezését, a washingtoni időhúzás helyett Kuvait megragadta a másik lehetőséget.
Ráadásul, mint erre az egyik legjelesebb szakértő, Richard Aboulafia, a Teal Group vezetője már tavaly figyelmeztetett, az arab országok kormányai emlékeznek arra, ahogy az Egyesült Államok kormánya 2013-ban leállította az összes egyiptomi fegyverüzletet, és azóta még fontosabb a közel-keleti beszerzéseknél az amerikai források mellett más lehetőségeket is nyitva tartsanak, az európaiaknak pedig momentán, a maguk eladási érdekei mellett kevésbé fontosak a politikai szempontok.
Egy másik fontos elem az, hogy a csökkenő olajárak miatt az olajországok már sokkal inkább figyelnek egy-egy beszerzés költségeire, és arra, a hosszú átfutás miatt ezek a költségek ne emelkedjenek.
A Defense News ugyanakkor arra figyelmeztet, nem lesz könnyű rendszerbe állítani a gépeket, elsősorban az emberi tényezők miatt: egy Eurofighterre optimális esetben 3-4 pilóta kell, hogy jusson, vagyis közel 100, igazán rátermett, megfelelő új pilótát kell találni és kiképezni, ami olyan kis országokban, mint Kuvait vagy Katar, egyáltalán nem lesz könnyű feladat. És ez még akkor is komoly gond, ha a kuvaitiak az eddigi F-18-as pilóták egy részét képeznék át az európai harci gépekre.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
