Növekvő utasforgalom, visszaeső teherszállítás

A jelentős repülőterek több mint 90 százalékát tömörítő szervezet, az Airports Council International (ACI) nem sokkal ezelőtt hozta nyilvánosságra adatait a világ légi közlekedéséről, a repülőterek forgalmáról, 2011 júliusával bezárólag.

Ami a táblázatok hatalmas adattömegéből kiemelhető: a nemzetközi utasforgalom 2010 és 2011 júliusa óta globálisan hat százalékkal növekedett, míg a nemzetközi teheráru-forgalom másfél százalékkal esett vissza. Egészen pontosan egy év alatt csaknem kétmilliárdnyi ember utazott a földgolyón repülőgéppel országok között, csak idén júliusban 208 és fél millió, a megmozgatott teheráru pedig valamivel több mint 29 millió tonna volt.

Az éves összehasonlító táblázatokban van egy visszatérően kiemelkedő időszak: idén áprilisban és májusban fantasztikusan megugrott a nemzetközi utasforgalom az előző évhez képest – de ehhez az kellett, hogy 2010-ben ugyanebben az időszakban hatalmasan visszaessen a légi közlekedés az izlandi vulkánkitörés okozta hamuveszély miatt. Ez az oka annak, hogy sok helyen, például a Budapest Airportnál is az előző évhez viszonyított áprilisi–májusi adatsorokat a realitások figyelembevételével korrigálják, vagyis a növekedési adatokból leszámítják a vulkáni időszak abnormális visszaesését.

2010 és 2011 júliusának összehasonlítása azonban már valós képet mutat: a legnagyobb növekedés Európában és a Közel-Keleten volt mérhető, mindkét övezetben nyolc százalék, érdekes, hogy Ázsia és a Csendes-óceán térsége „csak” hét százalék pluszt mutat. Latin-Amerika hat, Észak-Amerika négy százalékkal szerepel, Afrika viszont kilencszázalékos mínuszban maradt. Itt is van egy helyi és időszakos visszaesés szinte minden grafikonon, ez pedig az idén tavasszal zajlott, illetve Líbiában még mindig zajló zavargásos-polgárháborús események következménye, hiszen sok jelentős országban hetekre-hónapokra nemhogy visszaesett, hanem teljesen le is állt a légi közlekedés, elmaradt a jelentős nemzetközi turistaforgalom.

A hatalmas táblázatokban érdemes volt kikeresni néhány nagyváros teljesítményét külön is. Ami például Budapestet illeti, az eltelt egy év alatt a nemzetközi utasok száma több mint 8 és fél millió volt, ez a globális értéket kicsit meghaladva 6,7 százalékos növekedés, miközben a teherforgalom nálunk a globális visszaeséshez képest több mint háromszázaléknyi pluszt mutatott, 103,5 ezer tonnával.
Peking érdekes mód nem szerepel olyan kimagaslóan nagy számmal ebben a táblázatban, a 12 hónapnyi nemzetközi forgalma mindössze közelítően 15 millió volt, pedig tudnivaló, hogy a Beijing International általában a légi forgalomban átvette a vezetést. Azonban az ACI-nak ez az adatsora a nemzetközi légi közlekedésre vonatkozik, miközben azt is tudni lehet, hogy a kínai főváros repterének hatalmas forgalma jelentős részben belföldi.

Az igazán kiemelkedő számok ez esetben másutt találhatók: Londonban például egyedül Heathrow 63,7 milliónyi nemzetközi utasszámmal szerepel, és ehhez jön még Gatwick 29 milliója, Luton 8,2 és Stansted majd 17,9 millió utasa. Amszterdam 48, Frankfurt 48 és fél millióval, Párizs Charles de Gaulle reptere 54,8 millióval szerepel a nemzetközi utasforgalom táblázatában. Ugyanakkor az egész világnak fontos jelzés lehet a Dubai nemzetközi forgalmát jellemző 48,7 milliós szám: az Öböl vidéke tudatosan építi ki a legfontosabb légi csomópontok egyikét. Hogy egy jelentős észak-amerikai csomópontot is említsünk, amely két légitársaság révén is kapcsolódik Budapesthez: New York Kennedy repülőterének évi nemzetközi utasforgalma csak 24 millió volt, no de itt is erősen hozzá kell számolni a reális képhez a hatalmas belföldi utastömeget.

Még komolyabb számokat olvashatunk tehát, ha a világ 872 repterének teljes adatsorait szedjük össze a másik összesítésből, amelybe már belejátszik a nem nemzetközi forgalom is: az összes légi utasszállítás ezek szerint öt százalékkal nőtt, és egy év alatt 2 milliárd 672 millióra rúgott, míg a teherszállítás mindössze egy százalékkal emelkedett, és évi teljesítménye meghaladta a 35 millió tonnát. Ennek az összesítésnek a grafikonjai is jól mutatják a tavalyi vulkánkitörés és az idei észak-afrikai harcok, felkelések hatásait. A növekedési versenyben feltűnő Észak-Amerika hátraszorulása, a vezető a Közel-Kelet és Latin-Amerika kilenc-, illetve nyolcszázaléknyi többlettel, Afrika visszaesése az előbb említett háborús-politikai okok miatt a tavaly júliustól idén júliusig terjedő tizenkét hónapban kemény mínusz öt százalék.

A teherforgalom csak a latin-amerikai és a közel-keleti térségben növekedett, Európában szinten maradt, a többi térségben, érdekes mód Ázsiában is csökkent. Sok mindent elárul a gépmozgások alakulása is: a legmagasabb Észak-Amerikában és Európában, de ezekben a térségekben nincs vagy alig van növekedés, míg Ázsiában és a Közel-Keleten az évi változás júliusról júliusra plusz négy százalék.
Éves utasszámban persze továbbra is vezet Észak-Amerika és Európa 857 és 845 millióval, de már nem túl nagy a különbség Ázsia 617 milliójához képest.

Az összforgalmat tekintve előjönnek az igazán „ijesztő” számok: Peking évi 76 milliója, Heathrow csaknem 69 milliója, Dubai közel 50 milliója, és persze itt bukkannak elő az igazi észak-amerikai óriások is: Atlanta több mint 91 millió, Chicago O’Hare 66,6 millió, New York JFK csaknem 48 millió, Los Angeles közel 61 millió évi utasszámával.