Megszűnik az önálló Közlekedésbiztonsági Szervezet

Nemhivatalos információk után a Magyar Közlönyben megjelent a kormányhatározat: szeptember elsejétől vagy január elsejétől minisztériumokhoz, a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülnek át az állami feladatok, ami azt jelenti, hogy megszűnnek, illetve ezekbe a keretekbe kerülnek át az eddig önálló központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények. A változás természetesen érinti a közlekedési szektort is, cikkünk elsősorban a változások légügyi vetületével foglalkozik.

A lényeg tehát: szeptember elsejei hatállyal, jogutódlással, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba történő beolvadással megszűnik a Közlekedésbiztonsági Szervezet.

A határozat úgy intézkedik, hogy „a Nemzeti Közlekedési Hatóság katonai légügyi hatósági feladat- és hatásköreit, valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezet állami célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési események szakmai vizsgálatával összefüggő feladat- és hatásköreit – a feladatok ellátásához szükséges személyi, dologi és infrastrukturális feltételek átadása mellett – jogutódlással a Honvédelmi Minisztérium lássa el.”

A változással kapcsolatos kérdések megértéséhez először érdemes megismerkedni a közlekedést, közelebbről a magyar repülést meghatározó két állami szervezetet illetve ezek viszonyát.

Szinte mindenütt a világon, a nemzetközi normák szerint legalábbis, kell egy olyan intézmény, amely a polgári repülésügy jogi megalapozásával, kvázi irányításával foglalkozik, ez Magyarországon a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Ennek Légügyi Hivatala adja ki a szakszolgálati és üzembentartási engedélyeket, felügyeli a repülőtereket és leszállóhelyeket, foglalkozik a légijoggal, a repülésbiztonság kérdéseivel, ugyan nem maga ad ki új jogszabályokat, de ezek kidolgozásában oroszlánrészt vállal, ugyancsak a hatóság feladata a hazai jogszabályi rendszer harmonizálása az uniós jogrenddel.

A Közlekedésbiztonsági Szervezet, a KBSZ feladata pedig a közlekedésben történt balesetek, események független szakmai kivizsgálása, és az, hogy a vizsgálatok alapján ne csak jelentéseket készítsen a történések okairól, hanem ajánlásokat is tegyen a megelőzés, a hasonló események elkerülése érdekében.

Ez a két szervezet az esetek egy részében egymástól teljesen függetlenül működik, mégpedig azért, mert a közlekedésbiztonsági szervezet a maga munkája során olyan tényezőket is feltárhat, amelyek a közlekedési hatóság tevékenységét is érintik. Kiderülhet egy baleset kapcsán, hogy valamely hatósági előírás nem tökéletes, valamely ellenőrzés nem történt meg, vagy a jogi rendszer hiányos.

A legjellemzőbb és a világon leginkább ismert párhuzamos szervezetrendszer az Egyesült Államok két nagy, a polgári repülésügyet meghatározó intézménye: az egyik az FAA, a Szövetségi Légügyi Hivatal, amely ráadásul mindezidáig felelős az amerikai polgári légiforgalmi irányításért is, partnere, olykor ellenlábasa pedig az NTSB, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Testület, amely a balesetek kivizsgálását végzi, és ajánlásai sokszor az FAA-nek szólnak.

Az amerikai rendszer szerint mindkét szervezet független állami intézmény, de nem a közlekedési tárcának, hanem a kongresszusnak vannak alárendelve, vagyis nemcsak egymástól, hanem a végrehajtó hatalomtól is elkülönülten dolgoznak.

Magyarországon a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a honlapján szereplő meghatározás szerint „a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv”. A KBSZ-t ugyancsak az (azóta nemlétező) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hozta létre, és ahogy ezt a honlap hirdeti: „Szervezetünk függetlensége a törvény által biztosított”.

Most tehát mindkét intézmény valamiféleképp a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részegysége lesz. Ami az iho/repülésnek nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó szakértő szerint nem egyedi, a világon elég sok helyen hasonló a rendszer, sőt, vannak helyek a világon, ahol a biztonsági szervezet a hatóság részeként működik, ahogy ez korábban Magyarországon is történt. A lényeg azonban a kétféle tevékenység elkülönítése. „Valahol az államszervezetben mindig összeér a kettő, mostantól nálunk kicsit hamarabb összeér” – fogalmaz a szakértő. „Ha például a kivizsgálók arra a következtetésre jutnak egy baleset kapcsán, hogy nem megfelelő a jogszabály, akkor lehet, hogy a kivizsgálók hamarosan a saját főnökeiket kritizálják, ami nem biztos, hogy sok jót ígér”.

Mindkét szervezet eddig is alárendeltje volt a minisztériumnak, de a közlekedésbiztonságiak ezután szorosabban lesznek alárendelve, ha háttérintézményből szervezeti egységgé válik a KBSZ. Hogy ez konkrétan hogyan alakul majd, azt nyilván a majd megalkotandó új szervezeti és működési szabályzat dönti el, mert most még nem világos, milyen szinten tagozódik a minisztériumba a szervezet.

A szakértő ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a közlekedésbiztonsági szervezet munkáját uniós és ICAO jogszabályok határozzák meg, ez tehát sokban nem változhat azzal, hogy a KBSZ bekerül a tárcához. Hogy ehhez képest mi értelme van az összevonásnak, a két önálló intézmény beolvadásának a minisztériumba, erre a kérdésre szakértőnk sem tudott válaszolni, csak jelezte, általános tendencia a mai magyar államszervezetben a centralizálás. De a KBSZ anyagai, jelentései ezután is nyilvánosak lesznek, mert ez nemzetközi előírás: az ICAO és az EU előírásait megszegni nem ajánlatos.

A hatóság és a közlekedésbiztonságiak kapcsolata eddig is kettős volt, a két intézmény sokszor segítette egymás munkáját, máskor viszont voltak súrlódások, ha a KBSZ kimondta, hogy a hatóság valamit nem csinált jól. Ilyen volt például a szervezet jelentése a ferihegyi torony-ügyről: mint emlékezetes, egynapos reptérbezárást okozott egy hiba az irányítótorony energiaellátásában, és a vizsgálók megállapították, hogy a hatóság a jogszabályban előírt repülőtérszemlét nem hajtotta végre.

A nemzetközi elvárás tehát az, hogy a kivizsgáló szervezet minél függetlenebb legyen, ami most történik, az nem ebbe az irányba mutat, foglalta össze végül véleményét az iho/repülés által megkérdezett szakértő, de hangsúlyozta, a végleges helyzet csak később tisztázódik; az is kérdés, hogy a tervezett létszámcsökkentés milyen formában érinti a két szervezetet: a honvédelmi rész elvonása feltehetően mindenképp ezzel jár majd.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!