Nőnek a terhek, bajban a légi közlekedés

Az amerikai légitársaságokat tömörítő Légiszállítási Szövetség (Air Transport Association, ATA) arra figyelmeztet, hogy az iparágban egy év alatt tizezer állás szűnik meg, ha megvalósul a javaslat két adónemről, a háromszorosára emelkedő biztonsági és az új felszállási vagy járatindulási adóról (security tax, airline departure tax).

Még szélesebb értelemben, a gyártók, a beszállítók, a repülőtéri szolgáltatók és más kapcsolódó üzletágak csaknem 181 ezer állást veszíthetnek, jósolja a szervezet által felkért tanácsadó cég. A háromszoros biztonsági adó és a százdolláros járatindulási adó, amit minden egyes járat után kellene a légitársaságoknak befizetniük, erősen befolyásolja majd a jegyárakat is, és emiatt csökkenni fog a forgalom, vagyis az adóváltozás „egyirányú jegy a munkanélküliség felé” – fogalmaz az ATW Online összefoglalójában Nicholas Calio, a szervezet elnöke.

Az elemzés szerint az új adók hatásait, a többletköltségeket kapacitáscsökkentéssel lehet majd csak ellensúlyozni, ugyanakkor a légitársaságoknak már kevés mozgásterük van a költségnövekedések kigazdálkodására. Az új adószabályok következtében a légitársaságok 2,3 százalékkal lesznek kénytelenek csökkenteni gépállományukat, ennek következtében áll elő a csaknem tízezer állásvesztés.

A légi közlekedés az energetika és a mezőgazdaság után a harmadik legnagyobb ágazata az amerikai gazdaságnak, azonban a legkevésbé profitábilis ágazatok egyike. Az ATA elnöke azt kifogásolja, hogy az Egyesült Államok elnöke komoly új adókkal sújtja ezt az iparágat, miközben a többit változatlanul hagyja, tehát „a légitársaságok és utasaik vállára nehezedik az ország fokozott biztonsági igénye, és ami még rosszabb, az államadósság visszafizetése”.

Az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, a Southwest elnök-vezérigazgatója, Gary Kelly azt kéri a légiutasoktól, hogy tiltakozzanak saját képviselőjüknél a járatindulási adó ellen, és követeljék, hogy a légi közlekedési tarifák maradjanak elérhető szinten az emberek számára.

Kelly szerint a javasolt adóváltozások évente 3,5 milliárd dollárjába kerülnek a légitársaságoknak, tíz év alatt ez az összeg 36 milliárddá nő. Ő azt hangsúlyozza, hogy a légiiparág visszaesése az egész amerikai gazdaságot megrendítheti.

Ugyancsak a légi közlekedési iparág törékenységére és kiszolgáltatottságára emlékeztetett nyilatkozatában az Air New Zealand (ANZ) elnök-vezérigazgatója. Rob Fyfe szerint a légitársaságok nem képesek hosszú távon ellenőrzésük alatt tartani a legnagyobb költségfaktort, az üzemanyagot. 2002-ben egy hordó olaj 25 dollár volt, most 110 dollár, akkor a költségek 13 százalékát tette ki, most 30 százalékát – sorolta az adatokat Fyfe egy szingapúri légi közlekedési fórumon.

Az elnök-vezérigazgató ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a légiiparág adóztatási célponttá vált minden kormányváltáskor és minden olyan esetben, amikor az államnak pluszbevételekre van szüksége. Ő is említette a járatindulásonként fizetendő százdolláros adót, ami hatalmas összeg, hiszen az Egyesült Államokban harmincezer járat indul el naponta.

Ausztráliában ez az adó az Ausztrália és Új-Zéland közötti légiforgalomban a teljes jegyár egyharmadát tenné ki. Ha megfeleznék az adó összegét, akkor 100 ezer elvesztett utas térne vissza a légiforgalomba, ha teljesen megszűnne, akkor 327 ezer. A visszatérő légiutasok költési potenciálja pedig sokkal nagyobb lenne, mint amennyit rajtuk beszed az ausztrál állam – állítja az új-zélandi légitársaság elnöke.

Fyfe szerint ugyancsak sérülékennyé teszi a légi közlekedési iparágat a fragmentáltsága: a társaságok összeolvadása nagyon bonyolult, nehézkes, ennek következtében a tíz legnagyobb vállalat csak 30 százalékát fedi az ágazatnak, míg az autógyártásban például ez az arány hetven százalék.