Rekordforgalom, elkerülhetetlen az európai irányítás reformja

Közel tíz százalékkal volt magasabb a HungaroControl (HC) által kezelt légi forgalom hazánk teljes légterében júliusban, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az átrepülő forgalom növekedése meghaladta a 10,5 százalékot, ami kétszerese a nemzetközi forgalmi előrejelzések legmerészebb becsléseinek, és háromszorosa az európai átlagnak, adja hírül közleményében a magyar léginavigációs szolgáltató. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma is csaknem 11 százalékkal nőtt. A pontatlan nemzetközi prognózisok ugyanakkor óriási többletterhet rónak a légiforgalmi irányításra, ami Európa-szerte komoly kapacitásproblémákhoz és a késések számának emelkedéséhez vezet, állapítja meg a HC közleménye.

Júliusban a magyar légtérben közlekedő légi járművek száma először lépte át a 110 ezret, ezen belül a hazánk légterén átrepülő forgalom első ízben került 90 ezer fölé. A budapesti repülőtér forgalma hosszú idő után először haladta meg a 11 ezer légi járművet, és a legfrissebb előrejelzések is azt mutatják, hogy 2018 őszéig minden hónapban kétszámjegyű növekedés várható a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér érkező és induló forgalmában. A csúcsdöntésből a Koszovó feletti magas légtér forgalma – amelyet a HC 2014 óta Budapestről irányít – sem maradt ki, hiszen az ebben a légtérben irányított repülőgépek száma 2018 júliusában meghaladta a 15 ezret, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A legnagyobb mértékben, negyvenegy százalékkal a lengyel repülőterekről induló, illetve az oda tartó forgalom növekedett, de kiemelkedő volt a bővülés az oroszországi (tizenkilenc százalék), a törökországi (tizenhárom százalék) és a görögországi (tizenkét százalék) viszonylatban is, míg a német 8,8, az angol öt, az osztrák pedig három százalékkal emelkedett. A forgalomnövekedés motorjai továbbra is a fapados légitársaságok voltak. A Ryanair és új lengyel leányvállalata együttesen 32,93 százalékos forgalombővülést ért el a magyar légtérben, míg a Wizzair 17,18 százalékost. A hagyományos légitársaságok közül e tekintetben kiemelkedik a Qatar Airways, az Aeroflot és a Travel Service, míg továbbra is csökken a Turkish Airlines járatainak száma.

Az emelkedő forgalom azonban komoly aggályokat is felvet. Az európai légiforgalmi adatok immár évek óta messze meghaladják a hivatalos forgalmi előrejelzéseket, amelyek alapján a légiforgalmi irányító társaságok kapacitásaikat (emberi erőforrás, technológia) tervezik. A légi navigációs szolgálatok így kettős nyomás alatt kénytelenek teljesíteni: egyrészt jelentős többletkapacitást kell biztosítaniuk a prognózisokat jóval meghaladó légiforgalom biztonságos kezelésére, miközben az Európai Bizottság erős nyomására csökkenteniük kell működési költségeiket. A pontatlan előrejelzések miatt rendkívül nehéz a szakemberek számát a megnövekedett forgalomhoz igazítani, hiszen egy légiforgalmi irányító kiképzése és szakszolgálati engedélyeinek megszerzése hosszú évekbe telik. A nemzetközi forgalom alulbecslése így elkerülhetetlenül kapacitáshiányhoz vezet. Mindez óriási többlet terhet ró a légi navigációs társaságokra, hiszen ugyanannyi szakemberrel kell egyre több repülőgépet irányítaniuk, ami Európa-szerte a késések számának és mértékének emelkedéséhez vezet.

Az európai légiforgalmi irányítás megérett a reformra, véli Szepessy Kornél, a HC vezérigazgatója. „Az Egységes Európai Égbolt égisze alatt olyan új rendszer kiépítésére van szükség, amely reális forgalmi előrejelzéseken alapul, egyaránt figyelembe veszi a légitársaságok, a légi forgalmi irányító cégek és a repülőterek szempontjait, és amely hosszú távon biztosítja, hogy a folyamat végső haszonélvezői maguk az utasok legyenek” – tette hozzá a szakember.

Portálunk ehhez azt teheti hozzá, hogy a magyar szolgáltató véleményével teljes mértékben egybecseng a kontinens nemzeti szolgálatait koordináló Eurocontrol minapi állásfoglalása, amely szerint júliusban az európai légtérben – Írországtól Örményországig, Marokkótól Finnországig – eddig sohasem látott mennyiségű járatot kezeltek, ugyanakkor intenzíven nőtt a késések aránya, nagyjából a tavalyihoz képest kétszeresére. A helyzetet ugyanakkor a megfelelő kapacitás hiánya, sztrájkok és rendszerhibák súlyosbították.

Az Egységes Európai Égbolt rendszere nagyban javítaná a helyzetet, mert negyven külön ellenőrzött légtér helyett négy nagy légtérblokk alakulna ki, azonban ennek megvannak a kritikusai és ellenzői, néhány ország attól tart, hogy ez kevesebb szuverenitást jelent a légterük felett. A Financial Times által kérdezett szakértők szerint a Funkcionális Légtérblokkok működése kapcsán leginkább Franciaország és a Benelux országok jelentenek problémát.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!