Repülés 2013 <br>A repülőtér - 1. rész
Évzáró interjú-sorozatunkban először Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója beszél két részben a reptérkezelő küzdelmes évéről. Először elsősorban arról lesz szó, milyen új társaságok és milyen új desztinációk gazdagították a budapesti hálózatot, és szó esik az utaskomfort kérdéseiről is. A második részben olvashatunk majd a pénzügyekről, a továbbra is elmaradó és megtörtént beruházásokról: mi az, amit nem lenne érdemes most felépíteni (új mólók), és mi az, amire viszont inkább szükség lenne (új LC-terminál).
– A Budapest Airport 2013-as sikereit lehet tortákban mérni?
– Igen, persze, hiszen nagyon sok légitársaság jött, sok tortát adtunk át sok új járat indításakor. Ezek közül talán a két legfontosabb: elindult a Wizz Air isztambuli járata, és talán még ennél is fontosabb, hogy elindult a Vnukovo. Mindkettő jövőre lesz igazán nagy durranás: borzasztóan nagy igény volt mind az isztambuli, mind a vnukovoi járatra, annyira, hogy amikor a Wizz Air jövőre a nyolcadik gépét is idehozza Budapestre, lesz a nyári menetrendben olyan időszak, amikor naponta kétszer fog Moszkvába repülni.
– Moszkva ennyire frekventált?
– Magyarországot változatlanul nagyon szeretik, és amíg csak Aeroflot járat volt, addig az egekben voltak az árak, ilyen szempontból A Wizz nyitása nagyon fontos volt. Aztán még nagyon sok járatindítás volt 2013-ban, például jött a Belavia Budapest–Belgrád járattal, Belorusszia addig fehér folt a mi térképünkön. Aztán elindult a Wizz Air Bakuba, Dubajba, a Transaviának Rotterdamba ment járata: a KLM fölemelte napi négyre Amszterdamot, Rotterdamba áttette a Transaviát. Nyáron volt egy elég hosszú időszak, amikor az Elal keddenként Jumbóval járt Budapestre.
– Az sem lenne tehát teljesen igazságos, ha azt mondanánk, hogy kizárólag a diszkont ágazat fejlődött Budapesten.
– Nem. A SAS két járattal is indult, ha jól emlékszem: Oslo és a Koppenhága. A Norvegian elindul Helsinkiből. Sok új járat indult, és konszolidálódik a piac, tehát összességében azt látjuk – bár még nem zártuk le az évet –, hogy nagyjából a tavalyi méretű utasforgalomra számíthatunk. Úgy látszik, hogy a magyar piacnak azért megvan a jelentősége, és komoly harc folyik a magyarországi utasokért.
– Amit az iho/repülés is elemzett ezekben a napokban, az az érdekes jelenség, hogy a két nagy diszkont légitársaság háborúja mintha eldőlni látszana Ferihegyen, méghozzá úgy, hogy a Wizz Air győz és a Ryanair erősen visszavonul.
– Mondhatjuk azt, hogy most már tényleg túl vagyunk egy konszolidációs perióduson a Malév bukása után?
– Azt gondolom, igen. A repülőtér ezt a nagyon súlyos csapást kiválóan vette, hiszen azért gondoljuk meg, hogy a vállalat bevételeinek ötven százaléka esett ki a hazai légitársaság hiánya miatt, és ezt a rést úgy-ahogy, de sikerült betömni, és átalakítani a működést. Tehát a vállalat, mint struktúra nagyon jól vizsgázott mindenféle szempontból. A magyar turizmus sem úgy érezte meg a Malév elvesztését, mint ahogy azt elsőre gondolták, hiszen azért nagyon sok helyről sikerült pótolni az utasokat. Ami változatlanul hiányzik, az egy budapesti bázisú hagyományos légitársaság, hogy lesz-e vagy sem, ez a jövő zenéje.
– És hiányoznak változatlanul az interkontinentális, nagy hatótávolságú járatok.
– Így van. Folytatjuk is a tárgyalásokat mind ázsiai, mind tengerentúli partnerekkel. Nagyon lassan épülnek fel ezek az új útvonalak, de nem adtuk föl a reményt. Én azt gondolom, hogy Ázsiába, főleg Kínába és az Egyesült Államokba előbb vagy utóbb lesz hosszú távú járat, hogy pontosan mikor, ezt nem tudjuk.
– Meg azt sem, hogy kik repülik majd.
– Arról azért van némi sejtésünk. Hogy kik repülik, arról még nagyon korai lenne beszélni. De az abszolút új hír, amit tényleg az iho hozhat le először, hogy jövő nyáron Szentpétervárról heti kétszer fog jönni az UTAir, úgy néz ki, hogy szerdán és vasárnap. Látszólag ez egy pici dolog, aminek az ad mégis nagy jelentőséget, hogy az orosz piac nagyon fontos, és Szentpétervár nagyon jó turisztikai desztináció magyaroknak is. Oroszország második legfontosabb városa, és az orosz turisták nagyon komoly súllyal esnek a latba a magyar idegenforgalomban, kellően ki kell szolgálni ezt a piacot.
– A tavalyi év egyik nagy negatív szenzációja volt az 1-es terminál bezárása, idén pedig még mindig lehetett hallani utasokat panaszkodni részben a karámosítás, majd a fémdobozok működése kapcsán. Szóval, mennyire sikerült konszolidálni a kiszolgálást Ferihegyen?
– Azt gondolom, hogy azon kívül, hogy egy-egy véleményben mi fogalmazódik meg, azért az igazán fontos az a negyedéves utasfelmérés, az Airport Service Quality, amelynek során harminchat különböző szempont szerint kérdezik ki az utasokat a reptéri kiszolgálásról, a parkolástól kezdve a mosdók tisztaságán át a repülőtéri információs rendszer használhatóságáig. És ez egy objektív mérce, a felmérést tőlünk függetlenül végzik anonim módon, semmilyen ráhatásunk nincs. Ezen idén a harmadik negyedévben, mert a negyedik negyedéves eredményeket még nem tudjuk, a repülőtér minden eddiginél magasabb pontszámot kapott az utasoktól: ez a mérvadó. Azt hiszem, hogy alapvető félreértés a kritika ezekkel az egyszerűsített beszállító kapukkal kapcsolatban, ugyanis a fapados légitársaságok ezt használják, ennek a beszállítási módnak köszönhetően az indulási pontosság területén huszonöt százalékot javítottak a járatok induláskor. Tehát itt az a fontos, hogy az utasok közvetlenül ott állnak a repülőgép mellett és nagyon gyorsan meg lehet fordítani egy fapados repülőgépet, ettől hatékony a modell, ettől olcsóbb a repülőjegy az utasoknak, és ettől sikeres a légitársaság. Tehát lehet szeretni vagy nem szeretni, de ennek a beszállítási módnak most már a finom hangolása is megtörtént, például a hűtés-fűtés. Számos egyéb részletet a használat során tökéletesítünk, ez a beszállítási mód teszi lehetővé az utasoknak, hogy gyorsan és olcsón tudjanak repülni, és ez a meghatározó.
– És most már olyan nincs Ferihegyen, hogy a szabad ég alatt kell várni egy gépre?
– Egyáltalán nincs. Lehet, hogy hosszú folyosókon kell kibaktatni a géphez, de ettől olcsóbb a repülőjegy. Tízezer forintért lassan Zalaegerszegig nem lehet eljutni vonattal meg vissza, és ilyen áru repülőjeggyel el lehet repülni Londonig. Ennek viszont ára van, éspedig az, hogy az ezzel járó kisebb kényelmetlenségeket vállalni kell, de a légitársaságok számára ez bevált és önmagát igazoló módszer.
(Folytatjuk)
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
