Tízezer óra: magyar Gripen-történelem

A Kecskeméti gripenes közösség újabb jubileumot ünnepelhetett: a JAS-39EBSHU harcászait vadászrepülőgépen a repült órák száma elérte a tízezret. Van-e ok az ünneplésre?

A Gripen többfunkciós harci repülőgépek bérleti szerződését 2001-ben az első Orbán-kormány írta alá. Az eredeti üzletben szereplő JAS-39A/B repülőgépeit ma már egyetlen ország sem repüli, mindegyiket kivonták a Svéd Légierő hadrendjéből, eladásukra remény sincs. A szocialisták által 2003-ban módosított szerződésnek az eredeti repülőgépek helyett „felturbózott” EBSHU változatok érkeztek Magyarországra. Ezek a vadászbombázó és felderítő repülőgépek NATO-kompatibilis, légi utántölthető, modern pilótafülke kialakítású, a szövetségi rendszeren belül teljes körűen használható, korszerű nyugati fegyverrendszerekkel felszerelhető eszközök.

A módosításoknak ára volt, a szerződés értéke a kétszeresére nőtt, és elégtelen források miatt a vásárolt repült órák száma 20 ezer 800 óráról 16 ezer 800 órára csökkent. A repülhető órák száma nem tette lehetővé, hogy a hajózók a NATO-előírásoknak megfelelő kiképzést kapjanak, tehát szövetségi hadműveletekben a századnyi harci gép korlátozottan vehetne részt. A második Orbán-kormány hosszas tárgyalások után előnyösen módosította a szerződést.  A 2016-ban lejáró eredeti határidőt meghosszabbították, és ötven százalékos többletkiadás mellett – a svédek nettó 49,25 milliárd forintos engedmény adtak – további 32 ezer 800 repült órát vásároltunk. A tulajdonjog 2026-ig szerezhető meg.

Szakértők, politikusok és repülést szeretők sokat bírálták a beszerzett típust, és a szerződésmódosításokat, de reálisan azt lehet megállapítani a programról, hogy akármilyen más típust szereztünk volna be, ilyen komplex szerződés hiányában újratermeltük volna a Jurassic Parkot akár amerikai, akár más nyugat-európai repülőgépekkel.

A Gripen-szerződés mellett további beruházásokat igényelt a típus rendszeresítése. Fedett tárolóhelyeket kellett építeni, a készenléti gépek állóhelyei szintén megújultak. A repülőgépekhez fegyverzetet is vásároltunk, de ezek mennyisége elégtelen. A beépített gépágyú mellett a látóhatáron túli légiharcra a AIM-120C5 AMRAAM, közelharcra pedig AIM-9L-I1 Sidewinder rakétákat szereztünk be. A néhány tucat rakéta elegendő a békebeli feladatok megoldására. A Sidewindereket átmeneti megoldásnak szánták az európai IRIS-T rendszeresítéséig. A levegő–föld képességekre 2×20 AGM-65 Maverick páncéltörő és repesz-rombolófejű rakétát szereztünk be. A mai napig hiányoznak a rendszerből az olcsó (néhány 100 dolláros) Mk sorozatú szabadesésű bombák, és az MK-sorozatra szerelhető drágább, de irányítható lézer- és/vagy GPS-irányítású bombakittek. Az irányítható bombák dokumentumai már a rendszerben vannak, és beszerezték a Litening III célmegjelölő podokat, amelyek a bombacélzáson kívül, felderítő és légi harcban is használhatók.

Az 59. Vitéz Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra 2006 májusában érkeztek ez első repülőgépek amelyekkel az 1. Puma harcászati vadászrepülő századot fegyverezték át. A MiG-29-esek a Dongó repülőszázad állományába kerültek kivonásukig. A teljes flotta 2007 decemberében állt szolgálatba, és 2011-től vették át teljesen a magyar légtér védelmét, a kivont MiG-29 vadászrepülők helyett.

A beszerzett repült órákat folyamatosan fogyasztották a hajózók, de 2012 előtt akármilyen kormány is volt, és a honvédelmi minisztériumot akárkik is vezették, az éves vásárolt repült órákat (még a csökkentett 16 ezer 800 órát) sem tudták a pilóták költségvetési források hiánya miatt lerepülni. A szerződés szerint az üzemanyagot és a humán erőforrást (elsősorban hajózókat és a műszaki állományt) hazánknak kellett biztosítani. A gripenes közösség, és a katonai vezetés a politika ellenállását puhítva, próbálja a légtérvédelmi, légi-rendészeti feladatok mellett, a Gripenek harcászati alkalmazását kibővíteni. A légi utántöltés ügye a Fidesz évekig tartó ellenállása után (felesleges képességnek ítélték) a közeljövőben beindul, a század levegő–föld JTAC (földi előretolt irányítóval együttműködés) feladatokat is gyakorol. Emulálják a szabadesésű és irányított bombák célravezetését.

A Pumák átveszik a szlovén légtér védelmét, valamint 2015-ben fél évre (valószínűleg négy géppel kitelepülve) a balti államok légirendészeti feladatait is ellátják.

Az új feladatokkal az évente repült órák száma is remélhetőleg gyarapodni fog, mivel Szlovénia és a balti államok is fizetnek a légtérvédelemért, és ez forrásokat biztosít a repülési idő növelésére. Szintén a közeljövőben javul a repülőgépeket üzemeltető műszaki állomány helyzete, jelenleg ugyanis a képzett szakembereket akár a kecskeméti Mercedes gyár, illetve más cégek is a honvédségénél magasabb bérrel alkalmazzák, és a hazaszeretet és kötelességtudat mellett anyagilag is meg kell becsülni őket. A műszaki képzés utánpótlását biztosító hazai tanintézetek nagyrészt megszűntek, így a közeljövő feladata a képzést megfelelő színvonalon újjáéleszteni, fejleszteni.

A szerdai ünnepséget a köd sajnos jelentősen befolyásolta, így a század alakzatban repülését a földről nem követhettük figyelemmel. A feladat végrehajtása után rendezett állománygyűlésen Hende Csaba honvédelmi miniszter ünnepi beszédében köszönetet mondott a gripenes közösségnek és kifejezte a haza elismerését.

Zárszónak néhány gondolat az ünnepi beszédből: „A honvédelmi vezetés alapvető kötelessége és küldetése, hogy a lehető legjobban felszerelje és felkészítse a légierőt, (...) a pilóták munkájának köszönhető, hogy Magyarország felett a levegőben rend van, (...) a Gripen nagyszerű fegyver, amely a honvédelem rendszerébe beillesztve megsokszorozza védelmi képességeinket.”

Úgy legyen.

(A globális Gripen-történelem nagy híre is épp a napokban érkezett, a svéd harci gépet választotta sok éve húzódó tenderén a brazil kormány. Részletekkel az iho/repülés pénteken szolgál.)

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!