Tömeges szakszó-visszavonás Oroszországban!

Pilóták százainak vonta vissza a szakszolgálati engedélyét az orosz szövetségi légiközlekedési hatóság, és kilátásba helyezte további mintegy ezer érvénytelenítését, az eddigi hírek szerint az összes orosz kereskedelmi pilóta mintegy negyedének fenyegeti a veszély a jogosítását, mindazokét, akik nem a kormány által fenntartott kiképzőközpontokban vizsgáztak, még akkor is, ha ezeknek a pilótaiskoláknak a tevékenységét a hatóság maga hagyta korábban jóvá.

A Roszaviacija által indított visszavonási hullám a 2013-ban a Tatarstan Airlines 737-esének kazanyi balesetével függ össze, amelynek vizsgálata során kiderült, a gép kapitánya úgy teljesített szolgálatot a légitársaságnál, hogy valójában nem fejezte még be a kiképzését.

Mint erről korábban beszámoltunk, ennek a katasztrófának az utóélete bővelkedett különös fordulatokban. A gép egy rosszul végrehajtott átstartolás közben zuhant le, de a másik repülési hatóság, a MAK, az Államközi Légügyi Bizottság az egész világot megdöbbentő döntést hozott és visszavonta a 737-es légialkalmassági engedélyét, a gép konstrukciós hibájának tulajdonítva a katasztrófát. Ezt a letiltást aztán épp a Roszaviacija tiltakozása hiúsította meg, amely jelezte, ilyesfajta rendelet kiadására a rivális szervezet nem is jogosult. Végülis a viharok elültével a végleges baleseti jelentés valóban megállapította a kapitány kiképzési hiányosságait, mind az előzetes, mind a légitársasági szimulátoros képzés terén, illetve a személyzet elégtelen angol nyelvtudását, amely nem tette volna lehetővé Boeing 737-es repülését.

Ugyanakkor a baleset kapcsán kiderült, hogy még a Putyin elnököt és kíséretét rendszeresen szállító légiflotta pilótái között is találtak olyanokat, akik törvénytelenül jutottak szakszolgálati engedélyhez.

A Roszaviacija mostani állítása szerint a nem kormányzati kiképzőközpontok adott esetben okiratokat is hamisítottak, és ezzel közvetlenül veszélyeztették a repülésbiztonságot. A szervezet szerint négyszáz pilóta jogosításainál találtak „hamisítási ügyeket”. A hatóság mostani álláspontja szerint a kormányhoz nem tartozó kiképző központok csakis PPL-jogosításokat adhatnak ki, a kereskedelmi pilóták képzésére csak a kormány iskolái jogosultak.

Az orosz pilótaszövetség, az AOPA vezetője ezzel szemben azt mondja: épp a Roszaviacija indította el sok évvel ezelőtt azt a programot, amely államtól független pilótaiskolák alapítását bátorította, hogy az állami intézményeket tehermentesítsék, segítsenek a váratlanul nagy kapacitásbővítés miatti pilótahiány csökkentésében és képezzenek át mennél több egykori fedélzeti mérnököt és navigátort kereskedelmi pilótának (a korábbi főként Tupoljev-flotta üzemeltetéséhez az orosz légitársaságoknál általában még külön dolgozott például egy Tu-154-esen a két pilóta mellett fedmérnök, navigátor sőt, fedélzeti szerelő is, miközben a Malév úttörő módon átállt a háromfős személyzet rendszerére).

Az orosz pilótaszövetség a nemzetközi polgári légiközlekedési szervezethez fordult segítségért, az ICAO-hoz eljuttatott beadványuk szerint a Roszaviacija lépése valójában nem a repülésbiztonsággal függ össze, hanem az állami tanintézetek elől akarja eltakarítani a konkurenciát. Valójában tehát érdekütközésről van szó: a Roszaviacija finanszírozza és a felügyelete alatt működik az uljanovszki és szentpétervári repülő egyetem, a többit pedig ki akarják szorítani a piacról, miközben a kormány repülőiskolái nem képesek kielégíteni a pilóták iránti igényt.