Űrhajósok kényszerleszállása: nem sikerült pályára állítani a Szojuz MSz-10-est

A későbbi híradások azt a verziót erősítették meg, hogy a probléma lényege nem hajtóműhiba volt, hanem az, hogy a hordozórakéta utolsó fokozata nem tudott leválni az űrhajóról. Feltételezhető, hogy ezután azt a megoldást kellett alkalmazni, hogy a kényszerűen összekapcsolt rendszerből a visszatérő egységet kapcsolták le és így kerültek a földre vezető meredek pályára. A túlterhelés a NASA információi szerint 7g alatt volt. A földetérés Dzseszkazgan városától húsz kilométerre. A Moszkvába érkező űrhajósok láthatóan tényleg jó állapotban, saját lábukon szálltak le a Tu-134-esről, de mentők vitték őket el a repülőtértől, nyilván alapos orvosi vizsgálatokra. Orosz források szerint a következő Szojuz-startot lehet, hogy előrehozzák, annak érdekében, hogy az űrállomáson lévő három főnyi személyzet munkaterhelése ne legyen túl magas, viszont a startot csak azután lehet végrehajtani, hogy a vizsgálat megállapítja a hiba okát. Az biztos, mondják szintén orosz források, hogy a most kényszerleszállt űrhajósok nem lesznek ott a következő felbocsájtandó űrhajón.

Korábban írtuk:

A bajkonuri űrrepülőtérről a hordozórakéta, a Nemzetközi Űrállomás váltásához emelte volna Nick Hague amerikai és Alekszej Ovcsinyin orosz űrhajóssal kabint földkörüli pályára, hogy aztán az űrhajó négy földkörüli fordulat után, hat óra elteltével összekapcsolódjon az űrállomással.

A start első szakaszában minden rendben volt, ahogy a tévéközvetítés kamerája követte a magasba emelkedő rakétát, az első fokozat láthatóan tökéletesen működött, az űrhajóról a tervezett magasságban leválasztották a mentőrakétát is, ezután azonban, a start után három perc 15 másodperccel, már a légkörön túl, de a szükséges orbitális pályamagasság alatt az űrhajó egyik – feltehetően második vagy harmadik - fokozata meghibásodott, más hírek szerint gond volt az egyik előző fokozat leválásával.

Az űrhajót leválasztották a hordozórakétáról, és megtörtént az úgynevezett ballisztikus leszállás, ami azt jelenti, hogy ellentétben a földkörüli pályáról való visszatéréssel, amikor az űrhajó fokozatosan merül a légkörbe, a Szojuz leszálló egységének ezalkalommal egy sokkal meredekebb íven kellett földet érnie, ami egyébként sokkal nagyobb túlterhelést okoz az űrhajósokra nézve, mint a szokásos leszállási folyamat. Ráadásul ilyen esetben sokkal nehezebb kiszámítani a földetérés pontos helyét is.

A Roszkozmosz tájékoztatása szerint a visszatérő egység rendben kinyílt és a kapszula az ejtőernyő segítségével földet ért Kazahsztánban, a két űrhajós az első jelentések szerint „jó állapotban van”, a legutóbbi hírek szerint a kutató-mentő alakulatok rádiókapcsolatba tudtak lépni a földet ért legénységgel. Várhatóan mindkettőjüket még ma Moszvába viszik. A Roszkozmosz megkezdte a vizsgálatot az ügyben. Kérdés, a hiba következtében mennyire tolódnak el az orosz űrhajók további felbocsájátásai, hogyan alakul a Nemzetközi Űrállomás személyzeteinek cseréje. Az első személyszállító amerikai űrhajók legkorábban 2019 második felében állhatnak szolgálatba.

Nem ez volt az első eset a szovjet-orosz űrrepülések történetében, amikor embereket szállító űrhajó ballisztikus pályán kellett, hogy leszálljon vagy kényszerleszálljon. 1979-ben Rukavisnyikov orosz és Ivanov bolgár űrhajósokkal a fedélzetén a Szojuz-33, a főhajtómű hibája miatt a tartalék-hajtóművel fékezve, ballisztikus pályán, 8-10 g-s túlterhelés mellett ért földet, ez a hiba késleltette egy évvel azt az Interkozmosz-programot, amelynek keretében aztán Kubaszov és Farkas Bertalan hajtott végre sikeres repülést. 2003-ban a Szojuz TMA-1 tért le a kijelölt pályáról és a várt leszállási helytől 440 kilométerre, megintcsak ballisztikus pályán fékezve ért földet három űrhajóssal.

* * * A

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!