Vendégségben a Vértesben

Földrajzi adottságai kiemelkedően könnyűvé teszik a Vértes bebarangolását. Még a legmagasabb vízválasztói sem emelkednek sokkal a négyszáz méteres szint fölé. Területe csak háromszáz négyzetkilométer. Tagoltsága és a fennsíkok hiánya miatt dúsan takart fával, de a főutak elkerülik, ezért erdőgazdasági utak kellenek. Ezek azok, amelyeket a csendes és tisztaságszerető kerékpáros bátran használhat: kárt nem fog tenni bennük, és neki is kényelmes lesz a karikázás a szilárd burkolaton.

Túránk első része (a Csepel–Kelenföld biciklis, majd onnan a bő félórás vonatos szakaszt már megtéve) Szárliget vasútállomásról startol. A békés, hegyek közé rejtett településről indul az egykori lóvontatású erdei vaspálya évtizedekkel ezelőtt felszedett sínpárjai helyére épített aszfaltút Vérteskozma felé. Régi funkciója miatt igen enyhék a lejtői és emelkedői: az igásjószágok teherbírását figyelembe kellett venni a nyomvonal kialakításakor. Így aztán nem túlzás azt mondani, lábadozó szívbetegeknek sem lesz túlságosan megterhelő a nagyjából tizenhét kilométer.

Igaz, az elején van egy kis nehezítés: a szárligeti peronokat csak a felsővezeték fölé vitt felüljárón lehet elhagyni. Utána pár száz méter sík következik, hogy kipihenhessük az előbbi fáradalmakat. A helyiek által „Terv útnak” nevezett, a teljes túra legrosszabb minőségű burkolatával fedett szakasz következik, amíg az állomástól indulva két kilométeren belül elérjük a régi 100-as, most 1-es főút kereszteződését. Itt csak egyenesen mehetünk, mert a nevezett országos út Herceghalomtól Tatabányáig kerékpárral nem járható (van párhuzamos lehetőség, forgalom nélkül). De nincs is miért lekanyarodnunk, a természetvédelmi terület tábláját és az átmenő autóforgalomtól védő sorompót megkerülve már bent is vagyunk a Vértes sűrűjében.

Innen egészen Vérteskozmáig úri dolgunk van. Bárcsak az összes épített kerékpárút legalább ilyen minőségű lenne! A sima aszfaltot csak a szélesebb erdei csapásokról a munkagépek, vagy a hiányos vízelvezetés miatt a csapadék által felhordott sár tarkítja, szerencsére igen ritkán. Előbb a hegység északkeleti peremén haladunk, az irtásoknál balra tekintve messzire, a Váli-völgy felé lehet ellátni. Az összeboruló lombkorona alatt aztán egyszer csak beljebb kerülünk a Vértesbe, már mindkét oldalon fölénk magasodik a domborzat. Igaz, a sűrű erdőben előre jutva ez alig észrevehető, csak néhány merészebb sziklafal fehérlik ki a rengetegből, vagy néhány tisztás mellett figyelhetők meg a nem túl magas bércek.

Utunkat néha turistaösvények keresztezik, némelyik rá is csatlakozik az épített szakaszra. A lokális érdekességek és a közelebbi-távolabbi településnevek távolsága orientál, merre járunk, merre mehetünk tovább. Ha maradunk az erdőgazdasági úton, jobbról megpillantjuk a tetszetős fekvésű erdészházat (Szárligettől 6,8 kilométer). A romantikusabbak valami kellemest képzelhetnek ide, a horrort kedvelők pedig borzonghatnak, milyen lehet itt éjszaka, a teljes sötétségben, baljóslatúan susogó erdő közepén.

A következő tájékozódási pont és látnivaló 9,5 kilométer haladás után az egyik völgy dolomittömbje. A sziklafal mászásra alkalmatlan, felszíne morzsalékos, töredezett. Így viszont a növényzet képes a megkapaszkodásra, még tetszetősebbé téve a képződményt. Három és fél kilométerrel később érjük el a Fáni-völgy bejáratát. Itt visszafordulhatnánk Csákvár felé, az arra vezető, még egy darabig szilárd burkolatú út balra ágazik ki. A völgy relatív mélysége miatt speciális élővilággal rendelkezik – az átsuhanó kerékpáros ebből a napsütéstől mentes csendet veszi észre. (Kivéve akkor, ha néhány hitvány alak krosszmotorral háborgatja a fokozottan védett területet.) Végig követve az utat, 16–17 kilométer tekerés után érjük el a hegység legelzártabb, hagyományait építészeti megjelenésében őrző települését, Vérteskozmát. Itt vizet tudunk vételezni, és ha szükséges, kicsit megpihenni a további nekirugaszkodás előtt.

A hamarosan érkező folytatásban az eddigi hosszirányt keresztbe átkelésre váltjuk, felkeresve a Mátyás-kutat, Síkvölgyre kilyukadva, az eddiginél némileg nagyobb kihívást jelentő emelkedőket leküzdve. Még egy fontos információ: a fotók jellemzően nyeregből készültek, kizárólag a tájékozódási pontok dokumentálására – élőben sokkal szebb lesz, higgye el.

A leírt útvonal Google-térképen: Szárliget–Vérteskozma.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!