4-es metró: fellebben a fátyol

Kemsei Zoltán   ·   2014.04.10. 16:45
00kicsi

Kezdve a legeslegelején – ahogy Győri Gyula, az NKH elnöke elmondta – gyakorlatilag a teljes engedélyezési rendszert újra fel kellett építeni, hiszen a legutolsó, Árpád híd–Újpest vonalszakaszt 1990-ben adták át, így metróvonal engedélyezésére egész egyszerűen nem létezett bevált formula, a későbbiekben is érvényes standardokat menet közben kellett kidolgozni, a hiánypótlások megakadályozására koncentrálva. Ami a legfontosabb – és a legtöbb találgatásra adott okot – az NKH szabad kezet kapott az átadás időpontjának megadásában, a munka, az engedélyeztetés és a próbaüzemek menetét figyelembe véve.

Balról: Déri Tamás, a Metrófények Budapesten című könyv szerzője, Győrfi Nóra, a Fórum Média kiadó ügyvezető igazgatója és Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke<br>(a szerző felvételei)

A 4-es metró – azon kívül, hogy talán a leghosszabb ideig épülő metróvonal kétes dicsőségét is viseli – az engedélyezési menetben is rekordokat döntöget. Összesen húsz iratfolyóméternyi, azaz tonnákra rúgó mennyiségű dokumentáció gyűlt össze, negyvenhárom engedély, 520 oldalnyi határozat összesen mintegy 18 ezer oldalnyi iratanyagot tartalmaz. Ez a papírhalmaz a tíz év során, a 2004. március 9-én keltezett létesítési engedélytől a 2014. március 28-án kiadott műszaki engedélyekig és vasútbiztonsági tanúsítványig terjed. A használatbavételi engedély koncepcióját és ütemtervjavaslatát 2013 februárjában kezdték kidolgozni. Mindezeken felül az épületszerkezetekre 262, a liftekre, mozgólépcsőkre és a szellőzőrendszerre 81 létesítési engedélyt kellett kiadni.

A legnagyobb vihart talán a szerelvényeket és a biztosítóberendezéseket gyártó és üzembe állító cégek között feszülő ellentétek okozták. A két rendszer összeillesztésének kísérlete a 2-es metró biztosítóberendezésének cseréje volt, itt a vágányzárakat többször meg kellett hosszabbítani kompatibilitási problémák miatt. A 4-es metrón biztonsági kockázatot jelentő hiba a sötétüzemi próbák alatt nem fordult elő, az ütközőbaknak futás, a rossz oldalon nyíló ajtók (mindkét esemény nagy port kavart a sajtóban) a hardver (jármű) és a szoftver (biztosítóberendezés) párhuzamos üzembe állításának következménye volt. Az NKH és a két szállító (Alstom és Siemens) közötti tárgyalásokat végül az egymással ütköző érdekek, vélemények közötti puffereléssel sikerült megoldani.

Győri Gyula a frissen megjelent könyvvel

Az új metróvonal átadása után nem sokkal adta ki a Fórum Média Kft. Déri Tamás, az NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának szakértője által jegyzett Metrófények Budapesten című könyvét. A szerző az elmúlt évtizedekben hatvankét város metróhálózatát tanulmányozta, emellett, mint világítási szakértő, a felszíni, közterületi megvilágítási rendszerekre is külön figyelmet fordított. A kiadvány egyrészt premier a Fórum Média Kft.-nek is, mint első, közlekedési tárgyú könyvük, másrészt az első olyan kiadvány, amely a budapesti földalatti vasúti hálózat képző- és iparművészeti értékeit mutatja be részletesen, az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasúttól a 4-es metróig.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek