A BA a légügyi egyezmények módosítását sürgeti

iho/repülés   ·   2012.04.16. 19:00
cim

Két és fél hónappal a Malév-csődje után a magyar utasok még mindig egy sor átszállási lehetőségtől és közvetlen úticéltól esnek el. Ez idő alatt Bécsben és Prágában újabb bevételekhez jut az ottani repülőtér részben azért, mert bizonyos piacokon Magyarországon még mindig nem módosították a korábbi légügyi egyezményeket. Miközben idehaza még mindig csak a tervezett tender előkészítése zajlik, a potenciális légitársaságok és a Budapest Airport utasok tízezreit veszíti el a késlekedés miatt minden egyes hónapban – hangzik a repülőtér kezelőjének közleménye.

A BA adatai szerint Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légiforgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából nem kevesebb, mint kilencven repülő jár Oroszországba. Mind az osztrák, mind a cseh kormány jelentős piaci előnyökhöz juttatta a gazdaságát, miután liberalizálta a légiközlekedést ezekkel a nem-EU államokkal.

A Skycourt is nagyobb forgalomra épült <br>(fotók: BA, Márványi Péter)

A Malév csődje nyomán a közvetlen budapesti légiforgalom (két város közötti – point-to-point) mintegy 80 százalékát sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga, az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül, nem tud új járatokat, új légitársaságokat beindítani. Mindennek rendkívül hátrányos hatása van a magyar gazdaságra, hiszen a lehetségesnél jóval kevesebb turista jut el így Magyarországra, miközben jelentős piaci igény mutatkozik. Számítások szerint hetente négy magyar munkahely szűnik meg a késlekedés miatt, amióta a Malév csődbe ment, és nem jelöltek ki a helyére új légitársaságot.

Budapest esetében olyan fontos küldő piacokra, mint pl. Oroszország, Ukrajna, Izrael vagy Törökország csakis a légügyi egyezmények alapján lehet repülni. Amíg létezett a Malév, ezeken az útvonalakon két szolgáltató közül lehetett választani, mostanra viszont a piacon csak az Aeroflot, az Aerosvit, az El Al és a Turkish Airlines maradt talpon – hangzik a Budapest Airrport magyarázata.

Az 1-esről induló Wizznek valaha volt törökországi járata, amit épp az egyezmény hiányában kellett leállítania

A cég jelzi: Ferihegy és néhány érdekelt légitársaság hónapok óta sürgeti a légügyi egyezmények módosítását, de a mai napig nem történt előrelépés az ügyben. Ezek a desztinációk, amelyeken most csak egyetlen légitársaság maradt, nagyon komoly hatással vannak a Budapest Airport forgalmára. Kam Jandu, a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója kijelentette: „Nagyságrendekkel több utas érkezik ezekről a célállomásokról a Magyaroszágnál kisebb lélekszámú Ausztriába vagy Csehországba, mint Budapestre. Ráadásul a versenytárs hiánya ezeket az útvonalakon rövid idő alatt jegyáremeléshez vezethet, nem is beszélve arról, hogy az utasoknak sokkal szűkebb lesz a választási lehetőségük. Nagyon nagy kihasználatlan potenciál rejlik ezekben a desztinációkban. Úgy gondolom, hogy nem szabad tovább halogatni a döntést, hiszen a késlekedés már most is súlyos hatással van a magyar légiközlekedésre, miközben a szomszédaink tarolnak a piacon.”

A légifelvétel akkor készült, amikor még lehettek Malév Q400-asok az előtéren
A heti járatszámok:

Az újabb járatok beindítása jótékony hatással lehetne a munkaerőpiacra is, különösen a magyar idegenforgalomban és a szállodaiparban, amely már így is alaposan megsínylette a Malév csődje miatt előállt helyzetet - zárul a Budapest Airport közleménye.

Kapcsolódó hírek