A Halászsas leszállt Japánban

Nem sokkal azután, hogy júniusban elkészült a négyszázadik példány, átadták az első olyan billenőrotoros repülőgépet, amely külföldön kezdi a szolgálatát. A jelenlegi első és egyetlen megrendelő az USA haderőnemein kívül Japán, amely a különleges szerkezetből korábbi hírek szerint összesen 17 példányt szerez be.

Amint erről korábbi cikkeinkben is írtunk, sokévtizedes vágya volt a konstruktőröknek, hogy megalkossák azt a gépet, amely a helikopter és a merevszárnyú repülőgép előnyeit képes egyesíteni. A harci gépek kategóriájában két típus volt képes csapatszolgálatra alkalmas módon megvalósítani ezt, a brit Harrier és az amerikai F-35-ös, a nagyobb, elsősorban szállító feladatokra tervezett kategóriában ez a V-22 Osprey lett, egyelőre egyedüli konstrukcióként.

Őse a Bell XV-15-öse volt, de még korábbi kísérleti gépek is próbálkoztak a megvalósulással: akadt, amely az egész szárnyat állította függőlegesbe a helikopter-szerű felszállás érdekében, az XV-15 csak a hajtóműveit és a légcsavarjait: végülis ebből nőtt ki sok évvel később a Halászsas, amelynek a viszonylag rövid szárnyak végére szerelt hajtóműveit és rotorjait tudja a személyzet függőlegesbe állítani helikopterként, majd vízszintesre dönteni az utazósebesség eléréséhez.

Ma a típus a Bell és a Boeing közös produktumaként szolgál mind az amerikai légierő, mind a haditengerészet és a tengerészgyalogság kötelékében, utóbbi haderőnem fejlesztette ki az amerikai elnök és más fontos washingtoni személyiségek szállítására alkalmas MV-22-es változatot is. Mindehhez azonban nagyon nehéz út vezetett, több katasztrófával, amíg sikerült a legkritikusabb repülési rezsimekben – fel- és leszállás, a függőlegesből vízszintesre és fordítva történő átmenet – biztonságossá tenni a gépet.

Az amerikaiak balul sikerült iráni túszmentő akciója után vált világossá, mekkora előny, ha egy gép - például a különleges egységek beavatkozásakor - a katonákat a lehető leggyorsabban képes a szokásos forgószárnyasok hatótávolságánál messzebb fekvő helyszínre juttatni – maximális hatótáv 24 felfegyverzett katonával közel 800 kilométer - majd ott leszállni a bevetés célpontja közvetlen közelében, és az akció végeztével kiemelni, majd megint a helikopterekhez képest nagyságrenddel gyorsabban, a légcsavaros-gázturbinás gépek sebességével (maximális utazó 500 kilométer óránként) kihozni az egységet az ellenséges területről.

Kellett ehhez több komoly technológiai áttörés, mint a kompozitok térnyerése, ami viszonylag könnyű szerkezetet tett lehetővé, illetve a digitális repülésvezérlés, valamint a pilóták munkáját segítő fejlett avionika. Ugyancsak fontos szerepet kapott a gép haditengerészeti változata, a CMV-22B, a hordozók ellátásában, a klasszikus C-2A Greyhound leváltásával.

Mindennek persze megvan a maga ára, a szó szoros értelmében: a „normál” helikopterekhez képest a példányonkénti költség jóval magasabb, hetven millió dollár körüli, és ez meghatározta a gép eddigi exportját is. Korábban olyan államok tervezték a beszerzését, mint Indonézia és Izrael, végül egyelőre Japánon kívül nincs külföldi vevő.

Japán számára viszont nyilván az egyre növekvő térségi feszültség és a különleges földrajzi viszonyok teszik hasznossá a gépet, amellyel elérhetőek, illetve csapatokkal és felszereléssel is elláthatók olyan kisebb szigetek is, amelyek túl messze vannak ahhoz, hogy helikopterrel kapjanak utánpótlást, miközben a térségben cirkáló hadihajók számára is biztosítható a kapcsolat a szárazföldi bázisokkal. Ennek megfelelően a japánok a tengerészgyalogság számára kialakított verzióval repülnek, amely egyebek mellett ellenállóbb a tengeri környezetben fellépő korróziónak.

A gépek emellett különlegesen hasznosak lehetnek természeti katasztrófák következményeinek enyhítésében, humanitárius szállításokban – például, ha egy földrengés miatt a hagyományos repülőterek használhatatlanná válnak a merevszárnyúaknak – és ami az óceáni környezetben megint csak fontos tevékenység: kutató-mentő feladatokban.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!