A Hókirálynő helyett itt a Tókirálynő

A céges arculati szükség diktálta az 1524-es Viking átlényegülését. 

Már dolgozik a 29-esen a 1524-es Viking, az a lízingelt nagydízel, aminek az átmatricázását nem övezte ováció a vasúthívő közösségekben. A Snedronningen, azaz a Hókirálynő belépőjéről május derekán írtunk, majd a mozdony műhelybe vonult, és megkapta mávos arculatát.

Most pedig darázsfészekbe nyúlunk, de már olyan mindegy –, belátható, a MÁV Szesza csak annyit tett, hogy a saját vállalati követelményei/elvei/előírásai/vonatkozó kézikönyve szerint cselekedett: tudniillik a céges arculat arra hivatott, hogy vizuálisan egységes képet mutasson egy cégről a különböző felületeken – márpedig egy ekkora mozdony az felület.

A Snedronningen annak idején azért kapta meg a hókirálynős matricáját, mert a tulajdonos, a gépet akkor éppen a DB Cargo Scandinaviának kikölcsönző Nordic Re-Finance tisztelegni szeretett volna a dán történelem előtt. Arvid Haag, a Nordic Re-Finance flottamenedzsere ezzel öszefüggésben és egészen pontosan így fogalmazott: „Mivel a mozdonyok a dán vasúttörténet részét képezik, tisztelegni szerettünk volna a dán történelem előtt általában.”

Mindehhez Hans Christian Andersen tündérmese trilógiájának látvány- és érzelemvilágát hívták segítségül. Pályaszám szerint növekvő sorrendben az ME 1524-es lett a Hókirálynő, ME 1533 A kis hableány (Den lille havfrue), az ME 1526 pedig Andersen egyik leginkább magával ragadó meséje alapján a De vilde svaner (A vadhattyúk), vagyis a Hattyú. Szerintünk lett volt légyen bármennyire is hercig a dán jelkép Hókirálynő, a magyar vasúton, a MÁV kötelékében (üzemeltetésében) sajnos csak ideig-óráig lehetett helye – közforgalomban egy percig sem volt.

Olvastuk továbbá, nem egyen voltak kíváncsiak arra, mennyibe kerül egy mozdony werbelokosítása. Mi még emlékszünk arra, hogy annak idején az Indóház kezdeményezte, és az akkori MÁV Zrt. támogatásával keresztül is vitte a Traxxok közül másodikként új külsőt öltő 005-ös gép lematricázását. A Mátyás király mozdony volt a Székely gyors zarándokvonat diadalmas 2013-évi útjának a vonógépe. A felmerült költségek kétmillió forint körül jártak.

Mindezt pusztán azért említjük, a brand (egy adott vállalkozás kultúrájának, hangjának, egyediségének és hatásainak összességéből kialakított érzés az emberek fejében) optimalizálása szempontjából akár jól is jöhetne a vasúttársaságnak egy hazai témájú matricasorozat a Balaton északi partján járőröző Vikingeken. Az egykori Hókirálynő egy gyors és beszédes grafikai megoldás révén részben már balatonosodott – a 1524-esről olyan szövegkörnyezetben érkeztek hozzánk képek, hogy vasúthívők körében Balatonkirálynőnek hívják.

Így lesz egy hókirálynőből tókirálynő.

(fotó: Szabó Ádám)