A magyar vasutak az első világháborúban – Egy kortárs összefoglalója (részlet)

Frisnyák Zsuzsa–Kubinszky Mihály   ·   2014.08.10. 13:45
kvonat0

(Kubinszky Mihály magazinunk júliusi–augusztusi számában részletesen az 1914-es eseményekről – vasúti szempontból. Előszavából annak apropóján közlünk részleteket, hogy Frisnyák Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa készített egy animációt, az 1914. augusztus 4-én életbe lépett hadimenetrendről, amelyet az 1914. július 31-én elrendelt általános mozgósítás után vezettek be – az ezekkel kapcsolatos információkat a rövidített előszó után olvashatják. Az animáció és a tudnivalók is elérhetők az intézet honlapján is, amely forrásunkként szolgált – a szerk.)

„A hadműveletekhez felvonuló csapatok, majd ellátásuk és nemsokára visszavonulásuk is, a vasutak feladata volt. A magyar vasutak sorában a MÁV-ra hárult a legnagyobb feladat, később az akkor még önálló Déli Vasútra is. A MÁV szerepét Mohácsy Béla MÁV főfelügyelő megírta, és 1925-ben könyv alakban megjelentette.

(...)

A nagy háborúban a hadviselő felek erős cenzúrával kezelték a katonai tudósításokat, így sok esetben grafika helyettesítette a hátország „nyugalmát felkavaró” fényképeket. A sebesültek ápolása a pályaudvaron című képeslapot egy szabadságolt baka 1915. május 27-én, Sátoraljaújhelyen adta postára

Úgy hiszem, az utókor csak elismeréssel méltathatja a háborúnak eme frontján állt vasutasokat. De annál kritikusabban vetheti fel a kérdést, hogy a hadvezetőség – több éves, sőt évtizedes – előkészítés során miért nem számolt a varható ellenségek időben egyszerre történő fellépésével. Mohácsy könyvéből kiviláglik, hogy a Szerbia elleni felvonulás és az Oroszország részéről várható hadüzenet mindegyikére volt ugyan a vasúti kapacitással összehangolt felvonulási terv előkészítve, de a várható és napokon belül bekövetkezett együttes mozgósításra, majd hadüzenetre nem volt kidolgozott intézkedés. Pedig legalábbis az 1908. évi bosznia-hercegovinai annexió óta, amely az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország viszonyát mar közel egy évtizede fenyegetőn megrontotta, számolni lehetett, sőt kellett volna azzal, hogy a két frontra egyidejűleg kell csapatokat szállítani, és közben szükséges a lakosság ellátását is biztosítani.”
(Kubinszky Mihály)

„Ezen a napon teljesen leállították a polgári forgalmat a vasútvonalakon. A személy- és tehervonatok helyett kizárólag a felvonulási területekre tartó, a civil életükből alig néhány napja kiszakított, frissen egyenruhát húzott népfelkelőkkel teli szerelvények közlekedtek. A bevonulókat szállító szerelvények rendkívül lassan, átlagosan 10 kilométer/órás sebességgel haladtak. Volt olyan vonat, amelyik a hadimenetrend életbe lépésének első napján elindult, de csak a harmadik napon ért a célállomásba. Augusztus 6-ától a bevonulókat szállító vonatok mellett már egy-egy postavonat és egy-két helyi személyszállító járat is elindulhatott. Nagytávolságú, az országot átszelő személyszállító vonatok indításáról még hosszú ideig szó sem lehetett.

Az animációról hiányoznak a Déli Vasút és a Kassa–Oderbergi Vasút bevonuló vonatai, mert ezeket az előkerült hadimenetrend példánya nem tartalmazza.

Milyen is volt a bevonulókat szállító vonatszerelvények időbelisége? Az egy adott pillanatban (minden óra egészkor) a vasúthálózaton mozgó-ácsorgó katonavonatok száma a reggeli és a késő délutáni órákban ért a maximumra. A vonatforgalomnak ez a hullámzása a gőzvontatás egyik sajátossága. Úgy tűnik, hogy a mozdonyfordulóknak ezt a periodicitását összehangolták a déli ebédidő és a szükséges átszállások lebonyolításával. Mert nem egyetlen vonattal jutottak el a bevonulók a hadműveleti területekre. A második nap forgalmi növekedésének az az oka, hogy a nagytávolságú fővonali pályákon végighaladó szerelvényeket zömében az első nap (augusztus 4.) utolsó óráiban indították. A hadimenetrendben szereplő vasútvonalak két végpontja között – néhány kivétellel – naponta két szerelvény haladt végig. A két szerelvény közül az egyik mindig üres volt.

Miért lényeges mindez? Azért, mert a hadimenetrend tényei felülírják azt a katonai doktrínát, amely szerint bármely potenciális háborút az a fél nyeri meg, aki előbb felvonul a hadszíntérre. Összességében elmondható, hogy a hadimenetrend az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkara hadászati–stratégiai tervezésének sajátos lenyomata.”
(Frisnyák Zsuzsa)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Éjjel nincs IC-pótjegy

iho/vasút   ·   2011.12.09. 16:04
December 10-ről 11-re virradó éjszaka műszaki okok miatt csak menetjegyet tudnak kiadni a Szombathelyről induló intercity vonatokra.