A pilóta elájult, az utas landolt: egy leimádkozás története

iho   ·   2013.10.11. 11:00
cim

Leimádkozás: a pilótaszlengben az az eset, amikor valaki, aki nem tud repülőgépet vezetni, külső segítséggel mégis leszáll... mint ahogy Brian Lecomber regényében – Az egyetlen esély – Avarossy Éva fordításában magyarul is olvashattuk. De ami a minap történt, nem regény volt, hanem valóság.

Wildey a RAF tisztje volt, de nem pilóta

John Wildey, 77 éves RAF-nyugdíjas, aki amúgy sosem vezetett repülőgépet, mert nem pilóta, hanem hivatalnok volt a királyi légierőnél, egyszeribe ott találta magát egy rémálom kellős közepén: a levegőben egy kisgép jobb ülésében, a bal ülésben pedig – az eszméletét vesztett pilóta.

A történet az angliai Sandtoft repülőtéren indult, ahol két barát azzal indult el, hogy a tengerpartra repülnek, aztán vissza, és este hétre már le is szállnak. Hazafelé repülés közben azonban, hat óra tizenötkor, a pilóta, akinek nevét nem hozták nyilvánosságra, annyit mondott, hogy rosszul érzi magát, a reptér irányába fordította a gépet, és felszólította barátját, vegye át a kormányt. A Cessna 172-esen a kormányszervek meg vannak duplázva, és a 77 éves utas ura maradt a gépnek. A pilóta leadta a „mayday” jelzést, és még megpróbálta instruálni az utasát, merrefelé tartson a géppel, de egy idő után már nem válaszolt a barátja szólítására.

Murray a földről a gázra és a kormányokra koncentrált

Wildey ekkor közölte az irányítással, hogy a pilóta nem képes a gép irányítására, neki ugyan volt már botkormány a kezében, de sosem szállt le repülőgéppel. Először a földiek segítségével néhány kört repült Sandtoft felett: miután látta eddig is, hogy a barátja hogyan kezeli a kormányt, volt némi elképzelése, mit tegyen. A frekvencián ezek után a nagyobb pályával és szolgálatokkal jobban ellátott Humberside repülőtér jelentkezett be, majd felszállt a Leconfield bázisról a RAF egyik Sea King helikoptere, hogy átkalauzolja a gépet Humberside felé, ahol addigra leállították a forgalmat és riadóztatták a reptéri tűzoltókat, mentőket.

Ezalatt Humberside egyik repülőiskolájának oktatója, Roy Murray megérkezett a reptér irányítótornyába és innentől ő tartotta a kapcsolatot rádión a gépet vezető 77 éves férfival. Nyugodt volt a légkör, nem volt pánik, mondta később az oktató, aki azt tartotta fő feladatának, hogy Wildey nehogy erősebb mozdulataival túlkormányozza a gépet. Legjobb megoldásként amellett döntött, hogy nem próbálja a Cessnát vezető férfit műszerek szerint repültetni. Elég, ha a kormányokat és a gázkart kezeli a földi utasításoknak megfelelően: a gázkar visszahúzásával csökkentse a magasságot, és a pálya fölött a kormány hátrahúzásával emelje meg a gép orrát leszálláshoz.

A Cessna is szemlátomást épségben megúszta a landolást

Közben a gép és a helikopter megérkezett Humberside légterébe. A sűrűsödő sötétben a Cessna külső és belső világítás nélkül közelített, és először a széliránynak megfelelő rövidebb pályára akarták lehozni, de azt az alkonyati fényviszonyok között Wildey nem látta tisztán, ezek után a földiek átvezették a gépet a jól megvilágított hosszabb pályára. Murray elmagyarázta a tennivalókat, azt tartotta fontosnak, hogy a gép orrát a kényszerű pilóta emelje meg, ne törjön ki az orrfutó földet éréskor, ekkor ugyanis a gép lecsúszhatott volna a pályáról, összetörhetett és lángra kaphatott volna.

Az is fontos döntés volt, hogy a leszállást ne a kisebb, hanem a két kilométeres hosszabb pályán próbálják meg

Három sikertelen leszállási kísérlet történt, mert a gép a megközelítés utolsó fázisában túl alacsonyra került, negyedszerre azonban, hetven perccel az első vészjelzés után, elpattanások és szikrázás közepette (feltehetően a gép farokrésze súrlódott a betonhoz), a gép egyben földet ért, majd végül sikerült lefékezni a Cessnát a pálya vége előtt.

A mentők elvitték az ájult pilótát, de más beavatkozásra nem volt szükség

A katasztrófavédelmi szolgálatok hamar odaértek a géphez, és ők állították le a motort. Egy mentőautó kórházba szállította a pilótát, aki azonban később életét vesztette. Wildey később úgy nyilatkozott, örül, bár nem érzi hősnek magát, amiért sikerült földet érnie, amit ő egyébként igazából „ellenőrzött becsapódásként”, Murray viszont remek leszállásként jellemzett, Wildey ugyanakkor szomorúan beszélt arról, hogy a barátja nem maradt életben.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek