A vasút madártávlatból: így drónoznak a MÁV-nál

A légi felvételek felhasználhatósága számos kutatási területen foglalkoztatja az embereket. Világszerte egyre több területen használnak fel gazdasági, pénzügyi, ipari, kutatási céllal pilóta nélküli repülő eszközzel készített fotókat, adatokat, és egyre több eredmény támasztja alá ezen módszer hatékonyságát. Nincs ez másképpen a MÁV-Volán csoportnál sem.

A MÁV Zrt-nél 2018 óta áll rendelkezésünkre pilóta nélküli repülő eszköz, azaz drón. Kezdetben ezek az eszközök az állapotfelmérésekben tudták segíteni szakembereink munkáját. Gondoljunk csak egy nehezen megközelíthető helyszínre, például egy híd pillérjeire, vagy antennatoronyra. 2019-től elkezdődött a vasúti területek légitérképezése. A technológia nem sokban különbözik a mindenki által ismert Google térkép, vagy Google Earth által látható műholdképek elkészítésétől.

A repülő eszköz kameráját a föld felé fordítva fotósorozatot készít, amit a térinformatikai szakemberek egymáshoz illesztenek, illetve koordinátahelyesen igazítják. Az így elkészített mozaik alkalmassá válik a térinformatikai adatbázisnak vagyontárgyak helymeghatározására, adatbázis építésére, rendszerünk napra készségének ellenőrzésére.

Ez a módszer nemcsak gyors, de a munkahelyi balesetek kockázatának csökkentésével is jár. A nagy pontosságú GPS eszközökkel történő felmérések során kollégáink minden objektum pontos helyét eddig csakis helyszíni felméréssel tudták rögzíteni. Munkájuk során elsodrási határon belül is gyakran tartózkodnak. Éppen ezért dolgoznak az Infokommunikációs Igazgatóságon a szakértőink azon, hogy a rohamosan fejlődő technológiával minél nagyobb részben tudjuk kiváltani a helyszíni felméréséket.

A pilóta nélküli repülőgép a vonatközlekedéstől biztonságos távolságban tud fel- és leszállni. Nem zavarja a mindennapi közlekedést, gyors és olcsóbb alternatívát jelent a GPS eszközökkel történő teljes felmérések helyett. Egyszeri repülés alkalmával is egy visszakereshető, későbbiekben is újrafelhasználható adatot gyűjthetünk. A helyszíni GPS mérésekkel szemben itt nem szükséges egy-egy kihagyott objektum miatti újra kiutazni. Egy hagyományos felmérés során egy nagyobb állomás összes objektumának felmérése 3-4 munkanapot is igénybe vesz. Ezen időszak alatt minimum három ember segítsége szükséges. Az adatgyűjtés feldolgozását pedig nagyságrendileg ugyanennyi idő elkészíteni, míg egy drón általi repülés és adatfeldolgozás egy-egy nap, aminek során elegendő maximum két kolléga jelenléte, akikből egyik értelemszerűen a drónpilóta.

A drónok felhasználásának azonban nem csak térképészeti és vagyonnyilvántartási lehetősége van. Folytathatunk geodéziai jellegű vizsgálatokat, 3D pontfelhők gyártását, állagfelméréseket végezhetünk, modellezhetünk.

A geodinamika témakörét érintve megbecsülhetünk földcsuszamlásoknál elmozduló, vagy építkezéseken megmozgatott anyagmennyiségeket. Ezenkívül nem elhanyagolható előnye van az illegális szemétlerakóhelyek felderítésében, illetve a szemét mennyiségének megbecslésében sem.

A felsorolt tevékenységek közül mindegyik szerepet kap a vasútnál történő munkáink során. A felújított 2-es, 40-es, illetve 80-as vonalon vagyon és térinformatikai rendszerünket érintő karbantartási és adatgyűjtési céllal ortorektifikált légifelvételeket készítünk. Illegális hulladéklerakások alkalmával tömegbecslést készítünk.

2020 decembere óta a Nagymaros és Zebegény közötti vonalszakasz környezetét is vizsgáljuk. A Dunakanyar területe földcsuszamlási veszélyzóna. 2012 óta több jelentős elmozdulás is történt. 2020 novembere óta monitoring jelleggel történnek repülések, amik során a korábbi légitérképeken és légifotókon túl domborzatmodelleket pontfelhő technológiával, lejtőkitettség-, lejtőszög-, illetve vegetációvizsgálatokat készítünk. Vizsgálataink során 2020-ban megelőző jelleggel szerettünk volna kijelölni azon kockázati területeket, amik a jövőben lecsúszásra alkalmasak, illetve térfogatbecslést is készítettünk az elmozdulásra képes anyagmennyiségére. 2022 júniusában heves esőzés után újabb földcsuszamlások történtek a területen.

A korábbi méréseinkkel összevetve az idei lecsúszásokat, a földcsuszamlások mennyisége ugyan erős becslésnek mutatkozott, de mind a technológia, mind a módszertan alkalmasnak mutatkozik további vizsgálatok és monitorozás elkészítésére. Ellenben önmagukban sem a monitorozás, sem az egyszeri felmérések nem alkalmasak teljeskörű megelőzésre, hiszen az idei évben soha nem látott mennyiségű – 10 ezer köbméter – sárlavina és törmelék zúdult le a hegyoldalról.

Ezen vizsgálatok során az igazgatóságunk együttműködik az Eötvös Loránd Tudományegyetem több tanszékével is. Kooperációnk során készült

• BSc szakdolgozat „Drónfelvételek felhasználása vasúti objektumok geodéziai felmérésének kiváltására”,
• MSc diplomamunka „Tömegmozgások vizsgálata a Duna környezetében pilóta nélküli repülőgéppel és egyéb képalkotó módszerekkel”

címekkel. Részt vettünk nemzetközi konferencián Bécsben és Párizsban, kollégáink, illetve Bulgáriában szakdolgozók képviseletében. A hazai illetőségű Ifjú Szakemberek Ankétján pedig kollégánk különdíjat nyert szintén a dunakanyari tömegmozgások vizsgálatának témájával.

A jövőt tekintve az eszközpark fejlesztésén túl (lézerscannerrel, hőkamerával, multispektrális kamerával ellátott RTK Drónok) szeretnénk meghonosítani és rendszeresíteni e vizsgálati módszereket a vasút mindennapi működésében.

Szerzőnk infokommunikációs szakértő, geofizikus.