A világon a pilóták fele nem repül, aki repül, azt is stresszeli a helyzet
Sokan dolgoznak sokkal kevesebb pénzért. De lehet, hogy már ebben az évben megint pilótahiány lesz a légitársaságoknál.
A felmérés, amit a Flightglobal és a GOOSE Recruitment nevű cég megrendelésére készítettek, nem egyszerűen a kirúgott és az alkalmazott repülőgépvezetők mennyiségéről szól, hanem arról is, hogyan érzik magukat azok, akik állásban maradtak, és azok, akik kikerültek. Az alapszámok:
- a megkérdezettek 43 százaléka maradt korábbi pozíciójában és repül,
- harminc százalék a munkanélküliek aránya,
- 17 százalékuk kényszerült fizetés nélküli szabadságra
- és tíz százalékuk már nem pilótaként dolgozik.
Akik megmaradhattak az állásukban, azoknak viszont sok esetben romlottak a munkavállalási feltételeik.
Konkrétan a felmérés példája a Cathay Pacific, ahol a fizetéscsökkenés elérte az 58 százalékot, a Turkish és a Singapore is kevesebb bérért repülteti a személyzeteket.
Vagyis a járvány azok számára is súlyos nehézségeket okoz, akik meg tudtak maradni az állásukban – összegez a felmérés egyik megrendelője. Az alkalmazottak közül sokan bizonytalannak érzik az alkalmazásukat, és sokan vannak közöttük is, akik ebben az évben tervezik a nagy váltást, a repülésen kívüli vagy legalábbis nem pilótaállást.
A járvány előtt globális pilótahiány volt, javuló bérviszonyokkal, most a nem alkalmazott pilóták 82 százaléka próbálkozik új szakmával. Akik pedig repülnek, fokozottan tartanak attól, hogy elkapják a fertőzést, és karanténban találják magukat, ami a leváltásukra vezet.
A pilóták negyven százalékának okoz mentális problémát a járvány, érdekes, hogy az ilyen módon érintettek többsége fiatal.
Ahogy egyikük fogalmazott: „a stressz és az aggodalom a járvány miatt kikezdte az egész életre szóló kilátásaimat”. Fontos problémára irányította a figyelmet egy nemrég történt indonéziai incidens: a túlfutásos esemény nyomán tartott vizsgálat felfedte, hogy a gép kapitánya az előző három hónap során mindössze kevesebb, mint három órát repült, az első tiszt februártól a szeptemberi, balul sikerült járatig – több mint 300 utassal – egyáltalán nem volt a levegőben.
A helyzet paradoxona: a járvány elvonulásával viszont ugrásszerűen megnőhet majd az igény újra a közforgalmi pilóták iránt, egyes feltételezések szerint egy éven belül már a korábbi állomány 70–80 százaléka repülhetne, és akkor a légitársaságok megint a legtapasztaltabb pilóták közül válogatnának, illetve azokat veszik majd számba, akik kikerültek ugyan a pilótafülkéből, de valamilyen módon, például szimulátorképzés révén fenn tudják tartani, netán javítani is a jártasságukat, képesítésüket, kérdés azonban, hogy erre a nem dolgozók közül kinek van lehetősége, tartaléka.
Viszont amikor helyreáll a forgalom, annyi új pilóta kellene, hogy szolgálatba lépjen, amennyi önmagában is meghaladja a képzéssel foglalkozó iparág kapacitását.
Ráadásul elég sokan lesznek, akik elérik a hatvanöt éves kort és ezért válnak ki a közforgalmi munkából. Mindebből adódóan elképzelhető, hogy már ennek az évnek a végén ismét pilótahiánnyal kell, hogy szembesüljenek a légitársaságok. Épp ezért a nagy pilótaiskolák egyike azt ajánlja, senki, aki már belekezdett, ne halassza a képzést – tegyük hozzá: aki megteheti - mert mire az oktatási periódus végére ér, addig a globális légiközlekedés is helyreáll, és szükség lesz friss pilótákra is.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
