A350: messzebbre a kitérőtől!

Fontos momentum egy új típus életében: az amerikai hatóság, az FAA és az európai, az EASA jóváhagyta az A350 XWB 180 perces ETOPS-engedélyét, illetve a három órán túli engedély lehetőségét. Mit is jelent ez?

A kéthajtóműves gépekre szabott szabályozás, Extended-range Twin engine aircraft Operations, tulajdonképpen a kéthajtóműves utasszállítók megbízhatósági szintjének mércéje, azt jelenti, hány perces egyhajtóműves repülőútra távolodhat el a gép a legközelebbi kitérő repülőtértől. Másként megfogalmazva, ha valamilyen okból le kell állítani az egyik hajtóművet, milyen közel kell, hogy legyen az egyhajtóműves repüléssel elérhető, alkalmas leszállópálya. Természetesen ennek elsősorban a kontinensek közti repülés során van jelentősége.

Még egy észak-atlanti átkelés során is fontos szempont, hogy kell-e a repülőgépeknek egy viszonylag északias pályán repülni, elérhető közelségben maradva mondjuk Izlandhoz vagy Új-Fundlandhoz, hogy ha le kell állítani egy hajtóművet, elérjék valamelyik repteret. Különösen fontossá válik az egyhajtóműves engedély a Csendes-óceán feletti vonalakon, ahol akár több órás különbséget is okozhat, ha egy gép nem tervezheti a lehető legrövidebb pályán a járat repülését mondjuk Délkelet-Ázsiából vagy Ausztráliából Észak- és Dél-Amerikába, és ugyancsak nagyon erősen meghatározza az ETOPS-engedély a kéthajtóművesek interkontinentális repüléseit az Északi-sarkon át.

A hatóságok gyakorlata az iho/repülés szakértője szerint az, hogy a kéthajtóműveseket első időkben ETOPS-engedély nélkül engedik repülni, majd a 180 perc a következő lépcsőfok. A 350-es esetében a gyártó közleménye „180 percen túli” ETOPS-ról beszél, ami kicsit furcsa megfogalmazás, merthogy az ETOPS-engedélyek általában a kitérő reptértől való távolság felső határát szokták megadni. A közleményből az derül ki, hogy ez a 2017-től átadott gépekre vonatkozik, és a hatóság a 300 percre majd a 370 percre vonatkozó engedélyeztetést is kilátásba helyezi, nyilván ha az üzemeltetés további tapasztalatai is alátámasztják majd ezt a döntést.

Mindenestre miután az A350-esek első példányát 2014 decemberében adták át a kibocsátó Qatar Airwaysnek, a gép januárban állt szolgálatba, és azóta összesen vagy húsz 350-es dolgozik a légitársaságoknál, egyelőre viszonylag mérsékelt a tapasztalat a típus, illetve a hajtóművek megbízhatósága szempontjából. Ha a mostani hatósági döntés mégis megadja a 180+ percet, illetve kilátásba helyezi az azon túli engedélyt, ez azt jelenti, az FAA és az EASA bízik a konstrukcióban, érettnek találja a 350-est, nemkülönben a gépek szárnya alatt dolgozó RR Trent XWB hajtóműveket.

A következő fokozat tehát a 300 perc, majd a 370 perces ETOPS lesz, ami már 2500 tengeri mérföldre terjeszti ki a gép repülését a legközelebbi, egy hajtóművel hat óra tíz perc alatt elérhető leszállóhelytől, ez pedig szinte már korlátlan lehetőségeket adhat a leggazdaságosabb útvonalak tervezésére. Ez is magyarázza, hogy a Singapore Airlines 2018-tól az Ultra Long Range 350-esekkel tervezi újraindítani valaha világrekorder járatát, a 16 ezer kilométeres vonalat a városállam és New York között, amit egykor négyhajtóműves 340-esekkel repült.

Az A350 XWB eddig 803 példányban kapott rendelést negyvenhárom vásárlótól, legutóbbi húszra kötött szerződést a gyártóval a China Eastern, és a három óriás amerikai társaság, a Delta, a United és az American is vesz a típusból.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!