A400-asok magyar szolgálatban?

iho/repülés   ·   2020.09.20. 09:00
A400M-formation-flight-2-Jun2012

Nemzetközi szállítógép-üzemeltetés, a német légierőnek azokkal a gépeivel, amelyeket már nem akartak volna átvenni.

Hivatalos magyar megerősítés cikkünk megjelenéséig, vasárnap reggelig nem született, a hírt a Bundeswehr portálja, majd ennek nyomán az Index közölte: Magyarország elsőként csatlakozott a német légierő Multinational Air Transport Unit (MNAU) néven meghirdetett programjához.

Ami egyébként hasonló nemzetközi vállalkozás a német légierő A400-as szállítógépeinek alkalmazásával, mint amilyen a SAC, a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség keretében, tizenkét nemzet részvételével, C-17-es amerikai gépekkel működő ezred, Heavy Airlift Wing (HAW) , amelynek Pápa a bázisa, ide egyébként az első négyhajtóműves szállítógép még 2009-ben érkezett.

(fotók: bundeswehr.de)

A most induló alakulat a wunstorfi bázison kezdi működését, de a cikk szerint az Augsburg közelében lévő Lechfeldre költözik majd. A wunstorfi ünnepségen a magyar légierő részéről Killián Nándor vezérőrnagy vett részt, és a német légierő főszemlélője, Ingo Gerhartz méltatta az egység felállításának fontos mérföldköveként a magyarok részvételét, ami egy technikai összekötő tiszt tevékenységével indul.

Az alakulat tíz Airbus A400-as katonai teherszállító kapacitását teszi hozzáférhetővé a résztvevő nemzeteknek, az igényelt repült óránként, ennek révén számottevő erőforrás takarítható meg, csökkenthetők a költségek, és közben a közös használat révén kisebb a környezeti terhelés.

A bundeswehr.de cikke szerint a résztvevő államok saját kódjuk alatt repültethetik a gépüket, ugyanakkor a cikk szerint lesz, hogy a németek hajtanak végre más országnak szállítási feladatot, lesz, hogy fordítva.

Külön kiemelendő a légi utántöltési képesség, amellyel a MNAU tagállamok repülőerői anélkül vehetnek részt nemzetközi hadgyakorlatokon, hogy a honi bázisról át kellene települniük. Mint ismert, a magyar légierő Gripenjei – az akkori heves viták ellenére – mégis megkapták a légi utántöltési képességet, és erre már több pilótának is megvan a képesítése.

Ami az A400-asokat illeti, a SAC C-17-eseivel szemben ez a típus még mindig nem mondható teljesen kiforrottnak. Az Airbus konstrukciója az európai konszern sevillai gyárában készül hét ország: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország és Törökország kooperációjában, az egyedüli NATO-n kívüli partner és megrendelő Malajzia lett. A program négy évet csúszott és hírek szerint hatmilliárd euróval lépte túl a tervezett költségeket. A fejlesztés során elsősorban a Europrop TP400-as hajtómű illetve a hajtómű és a légcsavar közti reduktor problémái okoztak késést, de volt gond a teherviselő szerkezetek egyes pontjaival is.

(fotók: Airbus)

Az első sorozatpéldányt 2013-ban vette át a francia légierő, amely a későbbiekben  a helikopter-utántöltés képesség problémája miatt a konkurens Lockheedtől rendelt három C-130-ast is. 2015-ben szoftvertelepítési hiba miatt egy frissen elkészült példány lezuhant Sevillában.

A német légierő összesen ötvenhárom gépet rendelt, és eddig harminckettőt állított szolgálatba, a még le nem szállított példányokból tizenhármat próbált meg eladni, sikertelenül. Ezekről a gépekről jelentette be 2017-ben az akkori hadügyminiszter, Ursula von der Leyen, hogy egy nemzetközi légiszállítási alakulat példányaiként hasznosítják őket.

Az Index a hír kapcsán azzal a feltételezéssel állt elő, hogy talán a magyar honvédség számára is A400-asokat vásárolna a kormány. Ami egyébként egyáltalán nem következik abból, hogy a MNAU keretében netán magyar katonai pilóták is repülik a típust: a SAC C-17-esein is van magyar repülőszemélyzet, mégsem került szóba a gép hazai beszerzése…

Az A400-ast az európai kezdeményezők a C-17-es és a C-130-as közé „lőtték be”, a magyar katonai szállítási feladatok volumene ritkán teszi szükségessé ekkora gép bevetését.

Valószínűbbnek tűnik három kisebb, olcsóbban üzemeltethető típus, amelyek a nemrég végleg leálló An-26-osok helyére léphetnének: az Alenia – most már Leonardo – C-27J Spartan-ja, a szintén Spanyolországban készülő, Airbus-érdekeltségű CASA C-295-ös, ezek mind az elbúcsúzott Antonovhoz hasonlóan két légcsavaros gázturbinával repülő típusok, valamint a legfrissebb, két sugárhajtóműves, még fejlesztés alatt álló Embraer, a KC-390. És még mindig reálisabbnak tűnik a várható mindennapi igényekhez mérten akár néhány – esetleg használt – Lockheed C-130 Hercules beszerzése, mint ahogy azt Magyarországnak a kilencvenes években felajánlották, de nem kellett, Romániában viszont – hét Spartan mellett - az akkor kvázi ingyen kapott Herkik közül három repül.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek