Amerikai harci gépek, Hornetek, Growlerek Németországnak

iho   ·   2020.04.23. 09:00
cim2

Már amikor vagy egy hónapja először felbukkant a hír, elég komoly meglepetést keltett, az elmúlt napokban azonban hivatalosan is megerősítették: Németország amerikai harci gépeket vásárol. Amire merevszárnyú vadászok, vadászbombázók esetében igen régen, az F-104-esek majd az F-4-esek korszaka óta nem volt példa. De most a német és az amerikai kormány részéről is megerősítették a hírt, Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter jelezte washingtoni kollégájának a szándékot harminc F/A-18 Super Hornet, valamint 15 E/A-18G Growler beszerzésére. Utóbbi, mint ismert, a Super Hornet elektronikai hadviselésre fejlesztett kétüléses változata.

A Super Hornet főképp csapásmérő szerepkörben dolgozna a németeknél

Hogy a hír miért vert komoly hullámokat, Németországon belül és kívül, arra tulajdonképp az információ tálalása is magyarázat, ugyanis a legtöbb hírforrás természetesen ezt dobta ki címként, miközben vagy nem említette, vagy csak később, hogy emellett a fejlesztés pillére kilencven új Eurofighter beszerzése. Vagyis, ellentétben az első reakciókkal, a Horneteket nem ezek helyett, hanem a Eurofighterek mellett tervezi szolgálatba állítani a berlini vezetés.

A törvényhozásban így is tovább kavargott a történet, elsősorban SPD-képviselők kifogásolták a döntést, mondván, nem szabadna az amerikai Boeing számára több milliárd dolláros fegyverüzlettel kedvezni – megint csak a német Airbus helyett, vagyis vagy figyelmen kívül hagyták a kilencven gépes Eurofighter-igényt, vagy azzal együtt tartották felháborítónak, hogy amerikai gépeket is venne Németország.

A Eurofighterből kilencven új példányt kap a Luftwaffe (fotók:Bundeswehr.de)

A másik érv természetesen a koronavírus-járvány volt, vagyis hogy nem a Luftwaffe modernizálására, hanem az egészségügyi intézményekre, a járvány elleni védekezésre és a járvány okozta gazdasági károk megelőzésére kellene költeni ezt az egyébként még meg nem jelölt összeget is. Sőt, a Der Spiegel szerint magában a védelmi minisztériumban is létezik olyan titkos elemzés, amelynek lényege, hogy a fontos gazdaságvédelmi programoknak máris jelentős a hatásuk a biztonsági és védelmi politikára, és Németország el fog fordulni a NATO és az Unió szövetségi katonai programjaitól a következő hónapokban.

Ami azért is érintené a Hornet/Growler beszerzéseket, mert ezek valóban egy fontos német NATO-kötelezettség, a nukleáris csapásmérés képességének fenntartása érdekében történnének. Ennek jegyében kell lecserélni az egyébként amúgy is igen koros, és nem túl modern technológiát képviselő Tornado harci gépeket, amelyek jelenleg egyedül használhatnak B-61-es, kisebb méretű és erejű atombombákat. Igaz, hogy most még a Hornetek sem, de esetükben ennek a fegyverrendszernek az integrálása már beindult és két-három év alatt befejezhető, hírek szerint a Eurofighternél ez sokkal több időt igényelne.

A Tornado a hatvanas–hetvenes évek technológiája

A  miniszter a közvélemény megnyugtatására két fontos elemet hangsúlyozott:

  • egyrészt, hogy a Luftwaffe alaptípusa továbbra is a Eurofighter marad,
  • másrészt, és ezzel összefüggésben: a Hornet és Growler úgymond „áthidaló technológiaként” szerepelne a német légierőben.

A híradások közül volt, amely mindehhez azt tette hozzá, hogy az átmenetiség lezárása nyilván a francia-német kooperációban tervezett, nem is ötödik, hanem hatodik generációs harci gép és a hozzá kapcsolódó rendszer, az FCAS (Future Combat Air System) lenne. De ennek a szolgálatba állítását optimista latolgatások is 2035-re, vagy inkább 2040 utánra jósolják.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.