Amerikai jelentés részletezi Kína a Rafale-ok ellen folytatott dezinformációs kampányát

Kína igyekszik kihasználni a májusi indiai–pakisztáni összecsapást a Rafale vadászgépről korábban kialakult kedvező kép aláásására – dokumentálták hivatalosan is a tényt egy amerikai kongresszusi jelentésben.

Az értékelés összhangban van hírszerzési források és védelmi tisztviselők jelentéseivel, amelyek részletesen ismertették, hogyan erősítette fel a kínai diplomácia és online hálózat azt az állítást, hogy Pakisztán több indiai Rafale vadászgépet lőtt le kínai gyártású fegyverekkel. A francia hírszerző szolgálatok például arról számoltak be, hogy a párizsi kínai nagykövetség katonai attaséja ugyanazt a narratívát közvetítette más országok diplomáciai képviselőivel tartott találkozói során, mint amit a kínai kormány hangoztatott, amikor megingatni igyekezett a Rafale-ok nemzetközi értékesítésének a lehetőségeit. Kiderült az is, hogy Peking hamis közösségi média fiókokat használt a leszedett indiai repülőgépek állítólagos „maradványairól” készült mesterséges intelligencia és videojáték-képek terjesztésére.

Az India és Pakisztán május 7. és 10. között kitört fegyveres konfliktust az váltotta ki, hogy április 22-én fegyveresek iszlamista militáns támadást hajtott végre civilek ellen a kasmíri Pahalgam melletti Baisaran-völgyben. India a Sindoor-hadművelet keretében rakéta- és légicsapásokat hajtott végre kilenc pakisztáni célpont ellen. Az indiai légierő (IAF) többek között SCALP rakétákkal és AASM Hammer siklóbombákkal felszerelt Rafale-okat vetett be a kiterjedt akció során. Megfigyelők rámutatnak, hogy a vietnami háború óta az ez volt az első, egyenrangú felek által megvívott, nagy kiterjedésű légiháború. India a műveletek során több mint hatvan, Pakisztán körülbelül negyven harcigépet emelt a magasba.

Mindkét fél jelentős harci sikerekről számolt be – ám nem döntő győzelmekről, hanem taktikai eredményekről van szó. Pakisztán azt állította, hogy a május 7-i indiai csapások során három Rafale-t, egy MiG-29-est, egy Szu-30MKI-t, továbbá egy pilóta nélküli légi járművet lőttek le. A későbbi jelentések szerint India „nagy biztonsággal” elszenvedett vesztesége három vadászgép volt, közülük egy Rafale. Azt is megjegyezték, hogy Pakisztán kínai gyártmányú J-10-esei érték el a légigyőzelmeket, méghozzá a repülőgépekről indított látótávolságon túli levegő-levegő PL-15E rakétákkal. Szakértői körökben a történtek általános meglepetést okoztak, és már-már kezdték temetni Európa egyik legfejlettebb, „kínai gépek által legyőzött” vadászbombázóját, a Dassault-Rafale-t.

A későbbi elemzések azonban rávilágítanak, ennél azért jóval árnyaltabb a történet – az összes részlet kifejtése helyett a lényeg: a kiváló elektronikával ellátott francia repülőgépek ugyan észlelték a fenyegetést jelentő J-10-esek radarbesugárzását, ám az ellenséges és baráti repülőgépek jellemzőit tároló adatbázis valószínűsíthető hiányában azokat beazonosítani nem tudták. Az aktív lokátorral rendelkező PL-15E rakéták indítását is észlelték, ám a pilóták az előbbi logika alapján nem lehettek tisztában azzal, hogy radarirányítású rakéták közelednek feléjük. Erről tanúskodik, hogy az egyik Rafale infracsapdákat szórt ki, holott az ilyen képességű rakéták ellen ez az önvédelmi eszköz hatástalan.

Kiderült ugyanakkor, hogy a kínai J-10C felveszi a harcot a legmodernebb negyedik- és negyedik plusz generációs repülőgépekkel, akár orosz, európai vagy amerikai típusról van szó. Peking ebből merített erőt, és állította be az epizódot a kínai technológiai fölény ékes példájaként. A kínaiak az eszközökben sem válogattak, a mesterséges intelligencia által generált és videojátékokban megjelenített képeket mutattak be a feltételezett Rafale roncsokról, a harctéri „bizonyítékkal” támasztották alá érvelésüket, miszerint a nyugati negyedik generációs vadászgépeket felülmúlták az olcsóbb kínai rendszerek. Később ezeket a narratívákat közvetlenül felhasználták a fegyvereladási diplomáciában, különösen Délkelet-Ázsiában.

A jelentés egyik legmegdöbbentőbb állítása, hogy a kínai érdekek előretolt helyőrsége, a dzsakartai nagykövetség munkatársai igyekeztek rávenni Indonéziát a már folyamatban lévő Rafale-vásárlás felfüggesztésére. (A Dassault 2022 februárjában jelentette be, hogy Indonézia hivatalosan is aláírta a megrendelést 42 Rafale repülőgépre. Macron francia elnök idén májusi, indonéziai látogatása során a felek tovább Rafale-beszerzések lehetőségét is megtárgyalták.) Bár az indonéz fél jelezte, nem mondhatja fel a már minden részletében aktivált szerződést, de lépéseket tett harci repülőgép flottája diverzifikálására. Peking befolyását jelzi tehát, hogy az ország kínai J-10C vadászgépek beszerzését határozta el.

Az USCC megfogalmazása azt sugallja, hogy Kína nem feltétlenül azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a már folyamatban lévő Rafale-beszerzéseket igyekezzen hatályon kívül helyeztetni a vásárlókkal. Hanem sokkal inkább az, hogy bizonytalanságot keltsen, kételyek ébresszen a még el nem köteleződött, bizonytalan vásárlókban. Márpedig a potenciális vásárlók köre bőséges, Banglades, Brazília, Irak, Malajzia, Peru, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán érdeklődik a jóképességű omnirole gépek iránt, Ukrajna pedig a napokban írt alá szándéknyilatkozatot száz Rafale beszerzéséről.

A jelentés egy idén júliusi, görögországi incidenst is megemlít, amikor is a hatóságok négy kínai állampolgárt tartóztattak le tiltott területre való belépés gyanújával a görög légierő Rafale vadászgépeinek tanagrai légibázisa közelében. Az epizód rávilágít arra, hogy Peking milyen szorosan követi nyomon a Rafale üzemeltetőit.