Átlát a szitán
A vasárnap készült képeken a Jupiter egy napsütötte részlete, körülötte négy legnagyobb holdja közül három, az Io, az Európé és a Ganümédész látható. A negyedik nagy hold, a Kallisztó nincs rajta a felvételen, amelyet mintegy 4,3 millió kilométer távolságból készített az űrszonda. Jól kivehetők a képen a gázóriás légkörének színes sávjai és a híres Nagy Vörös Folt, a Jupiter jellegzetes, távcsövekkel a Földről is jól látható légköri képződménye.
A Juno jelenleg távolodóban van a Jupitertől, de augusztusban visszatér, és bekapcsolja kameráit, hogy még jobb felvételek szülessenek. A NASA irányítóközpontjában csak most lélegezhettek fel, hogy a berendezések jól működnek, miután az űrszonda megérkezett az óriásbolygó sugárzási mezejébe, hogy a bolygó körüli pályára álljon. A csapat most kapcsolja vissza a szonda műszereit, hogy ellenőrizze, működnek-e; a pályára állás veszélyes manővere idejére ugyanis nagy részüket kikapcsolták.
A Floridából csaknem öt éve, 2011. augusztus 5-én elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell „keresztülnéznie” egyedülállóan kedvező, pólus fölötti pozíciójából az űrszondának, és fel kell mérnie a bolygó felszínét. A korábban a Jupiterhez küldött Galileo űrszondával ellentétben a Juno napelemtáblákat használ radioizotópos termoelektromos generátorok (RTG) helyett. Ennek oka a továbbfejlesztett és hatékony napelem-technológia. Az RTG-k korlátozták volna az élettartamát. A Juno az első szonda, amelyet napelemes energiaellátással a Naprendszer külső részére küldenek. A három napelemből összesen 435 wattnyi energiát nyerhet a Jupiter körüli pályán.
A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette.
Öt évig tartó útja során a szonda 2013-ban egy gravitációs hintamanőver során elrepült a Föld mellett, majd 2,8 milliárd kilométeres út után július 4-én érkezett meg a Jupiterhez, ahol 35 perces fékezés után (amihez a hajtóművét használta) bolygó körüli pályára állt. Tervezett élettartama a bolygó körül körülbelül egy-másfél év, ezután a légkörbe irányítva megsemmisül.
Juno neve a római mitológiából származik. Jupiter főisten felhőkbe burkolózik, hogy azok elrejtsék a csínytevéseit, azonban Juno istennő, a felesége képes rá, hogy átlásson a felhőkön és felfedje Jupiter igazi természetét.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
