Bécsi keringő: reptéri számok, háttérben Budapesttel
A bécsi repülőtéren tavaly 21,88 millió utas fordult meg, ami 2012-höz képest nem túl nagy, de érzékelhető csökkenés. Az adatsort a reptérkezelő, a Flughafen Wien-Schwechat hozta nyilvánosságra.
A tavalyi számokhoz hozzá tartozik, hogy a gépmozgások, vagyis fel- és leszállások száma öt és fél százalékkal csökkent, a járatok load factora viszont 1,9 százalékkal nőtt, az átlagos kihasználtság 74,8 százalék.
További tények: a globális trendekkel ellentétben Bécs teheráru-forgalma éves szinten 1,6 százalékkal nőtt, ráadásul az első félévben még nagyon gyengék voltak a tonnaszámok, viszont az év második felében tíz százalékkal ugrott meg a reptéren kezelt árumennyiség. Érdekes adat: új járatok, elsősorban Chicago bekapcsolása révén tíz százalékkal emelkedett az utasok száma Bécs és Észak-Amerika között.
A legfontosabb nyugati desztinációk: Frankfurt, Zürich és London, a kelet-európaiak közül kiemelkedik Moszkva, Bukarest és Szófia.
Ami az utasforgalom tavalyi enyhe visszaesését illeti, erről a reptérkezelő igen hosszú magyarázó listát mellékelt: hozzájárult a csökkenéshez az európai légi közlekedés helyzete a nehéz gazdasági viszonyok között, a légitársaságok kapacitás-visszafogása, a zavaros egyiptomi helyzet és általában a Közel-Kelet bonyodalmai, a tavalyi kemény tél hóesései és a németországi sztrájkok (ezek közül, bár a közlemény név szerint nem említi, nyilván a Lufthansáé érinthette igazán közvetlenül a légikikötőt).
Ugyanakkor Magyarország felől nézve a megfigyelőnek eszébe jut még egy logikus magyarázat is a visszaeséssel kapcsolatban. A kérdés ugyanis nemcsak az, hogy mennyire sikerült jól vagy kevésbé jól egy periódus, hanem hogy milyen volt a bázis, az az időszak, amelyhez hasonlítjuk.
2012. február 2-ától, a Malév kiesésétől a Budapesthez legközelebb eső repülőterek közül nyilván Schwechat profitált legtöbbet abból, hogy a szomszédságában, mindössze kétórányi autóútra leállt egy nemzeti légitársaság. A bécsiek pedig, ahogy ez Budapestről eléggé világosan látszott, eléggé tudatosan, és érthető alapossággal használták ki az új helyzetet, egyebek mellett épp a transzatlanti forgalom felfuttatásával.
Vagyis 2012-ben Schwechat forgalma olyan lökést kapott, amit már nehéz lett volna túlteljesíteni a rákövetkező évben. Ráadásul időközben Budapest kezdett magához térni, és sikerült igen sok kiesett vagy újonnan megjelenő légitársaságot is rávennie járatnyitásokra, illetve a megmaradó cégek is sokat bővítettek 2013-ban, nem utolsósorban épp a Malév kiesésével gazdátlan vonalakon. Ezért aztán Schwechatnak most már valóban főképp csak a tengerentúli forgalomban rejlenek a budapesti helyzetből adódó pluszlehetőségek.
A bécsi reptérkezelő egyébként 2014-re további bővülést remél, méghozzá a mostani csökkenésnél sokkal jelentősebb mértékben, 1–3 százalékkal. A gépmozgások alakulásában nem annyira biztos az előrejelzés, plusz-mínusz egy százalék, merthogy kérdés, mennyire intenzíven folytatódik a kategórián belüli nagyobb gépek üzemeltetésének trendje, és persze az is a kérdés, hogy a nagyobb gépekhez nagyobb töltöttségi adatok járulnak-e. Nos, a bécsi repülőtér vezetése ez ügyben azt jelzi, hogy az elmúlt öt évben az átlagos gépnagyság 17,3 százalékkal nőtt, az átlagos load factor pedig 6,1 százalékkal.
Mindehhez a Flughafen Wien-Schwechat hozzáteszi a maga profitprognózisát is: 2014-ben a költségcsökkentés és a bevételek növelése révén az adózás utáni nettó nyereség 75 millió euró lesz, persze csak ha beválnak a számítások.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!