Belgrádi expressz vagy V0?

A hivatalos kommunikáció a Budapest–Belgrád közötti nagy sebességű vasútról – a sajtó egy része egyenest TGV-ről – beszél, a Budapest–Kelebia–Belgrád vasútvonal fejlesztésére meg is van a szándék, na de pontosan mi is épülne itt?

Egy biztos: TGV-jellegű vasút semmiképpen, főleg azért, mert a teherszállító verzióját igazán nem is találták fel. Egyes járműgyártók prezentációiban lehetett ugyan találkozni olyan szuperexpresszel, amelynek néhány kocsijában emberek utaznak, másokban pedig konténereket szállítanak, de erre semmiképp se gondoljunk.

Az alapvető kérdés az, hogy Kína milyen útvonalon szeretne Európába, és főleg Nyugatra szállítani? A V0 projekt az Oroszországon, Ukrajnán áthaladó vasúti forgalmat kellene, hogy kiszolgálja (emlékezzünk, egy időben komoly, azóta elhalkult vita volt arról is, hogy széles nyomtávú vonal épüljön-e Szlovákián át, vagy Magyarország legyen-e a tranzitország?), a tervezett déli irányú fejlesztés az immár kínai tulajdonban levő Pireusz (Athén kikötője) felől célozná meg Európa középső és nyugati területeit.

Még fél éve sincs, hogy (2013 novemberében) Bukarestben összeült a KKE (Kelet-Közép-Európa)–Kína csúcstalálkozó, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfő háromoldalú megállapodást kötött a Budapest–Belgrád vonal korszerűsítéséről. Az egyezség (amelyet először még 2013 májusában a MÁV és a Szerb Vasutak vezetői írtak alá) kétvágányú, végig 160 kilométer per óra sebességre alkalmas vasúti pálya kivitelezéséről szólt. Ezzel azonban még mindig nem oldódott meg a pireuszi kikötőbe érkező kínai szállítmányok gyors eljuttatása akár Budapestre, akár tovább: jelentős fejlesztésekre lenne szükség Belgrádtól délre, amelyekről egyelőre nem sok szó esik.

Még inkább nyitott kérdés maradt a V0 helyzete. Az Origo cikke szerint „a Budapestet elkerülő V0-s vasúti híd (sic!) megépítése ügyében nem jutottak előre, Szijjártó szerint ebben a két ország jegybankelnökének kell kitalálnia, hogy milyen finanszírozási megoldás jöhet szóba” – ezt gyanítani lehetett, ugyanis a tárgyalások megkezdése előtt sem említették a Budapestet elkerülő körgyűrű kérdését. A dilemma tehát adott: mibe fektessen pénzt Kína, mi érné meg jobban neki? Az áruit mindenképp szállítaná.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!