Bleriot 110 éve Budapesten: a magyar aviatika kezdete

Levegőnél nehezebb szerkezettel végrehajtott, kormányzott motoros repülés először Magyarországon: ez a korrekt összefoglalása annak, amit röviden úgy emlegetünk, mint a honi repülés megszületése. Ha nem is honi géppel és aviatikussal, de az biztos, hogy a következő évek fejlődésének nálunk ez a délután adott igazi lökést, 1909. október 17-én, amikor Budapest világhírű vendége, Louis Bleriot, alkonyatig háromszor is felszállt gépével a rákosi gyakorlótéren.

Tudjuk, hogy a gépi repülés története a Wright-fivérek szökkenéseivel indult 1903-ban – bár vannak, akik vitatják elsőbbségüket és szerintük Gustave Whitehead 1901-ben már végrehajtotta a történelmi tettet – de az is biztos, hogy a francia aviatikus repülése a La Manche csatorna felett Franciaországból Angliába, a Wright-Whitehead féle úttörőknél is nagyobbat lendített a géprepülés ügyén és ismertségén. Első jelzése volt annak, mire képes az aviatika a távlatokban, jelzése annak, hogy az eddigi eszközökhöz képest a repülőgép minőségileg más szférába emelheti az emberi mozgást, létezést, ráadásul egy olyan közegben, amelynek meghódításához eredetileg nem kapott semmit a Teremtőtől, csak az évezredes vágyat a repülésre...

Bleriot világszenzáció volt, és ehhez képest is érdemes értékelni, hogy még a csatornarepülés évében, sok más fontos nagyvárost megelőzve, Budapesten is bemutatta a gépét a levegőben. Másfelől megint csak fontos momentum, hogy kétszázezren voltak kíváncsiak a repülésére, nem hiszem, hogy akár előtte, akár utána, lett volna fővárosunkban túl sok olyan esemény, amely ekkora tömeget mozgatott volna meg.

A történet egyik megörökítője, Zainkó Géza a 105. évfordulóra írt cikkében így foglalta össze az eseményeket:  „A hazai illetékesek és a repülőkísérletezőket tömörítő Magyar Aero Club, a MAC igyekezett megfelelő körülményeket biztosítani a híres vendégnek. Magyarosan Blérió Lajos és kísérete valamint a repülőgépe vasúton érkezett, a gépet október 15-16-án ki is állították a Vigadó nagytermében. A repülés helyszínének már korábban az Üllői út melletti, a mai Népligettel szembeni részen lévő Kisrákosi gyalogsági gyakorlóteret jelölték ki, és ide fatribünöket is ácsoltak. A híres Blériot egyfedelűt egy sátorhangárban tárolták; szerelők, segítők hada készítette elő a repülésre.

Elérkezett a nagy nap, október 17. A tömeg egyre csak gyűlt, gyűlt. Az első felszállás időpontjára már vagy 200 ezer ember zsúfolódott össze a környéken, köztük anyai nagyapám is, de még a környék fáin is lógtak azok, akik nem akartak belépődíjat fizetni.”

A honi sajtó elragadtatással, felsőfokú jelzők halmozása közepette számolt be erről a fantasztikus délutánról, hogy aztán a  folytatással, a hazai kísérletezőkkel jobb esetben is csak kevéssé törődjön, rosszabb esetben pedig gúnyolja, ma úgy mondanánk, alaposan kicikizze azokat a magyar aviatikusokat, akik itthon tovább vitték a repülés ügyét, pénztelenséggel és általános meg nem értéssel szembesülve.

Bleriot után alig néhány héttel Kutassy Ágoston repült Farmanjával, ő volt tehát az első magyar pilóta, majd 1910 januárjában (más források szerint már 1909. december elején), magyar ember az első magyar építésű repülő szerkezettel is felszállt. Adorján János ugyan szintén Bleriot XI-ese alapján készítette a gépét, de már magyar motorral, Dedics Ferenc kéthengeresével. Utána következett a Rákosmező pionírjainak világa, majd, ami végképp a fontos emberi tevékenységek közé emelte a repülést, noha paradox mód az emberiséget ért egyik legsúlyosabb csapás volt a történelemben odáig: az első világháború.

Bleriot hatása és utóélete a magyar aviatikában azonban ma is jelen van, sőt, az itthoni oldtimer repülés egyik legizgalmasabb programjához kötődik. A csatornarepülés óta – és persze amióta létezik a történelmi repülőgépek restaurálásának vagy újjáépítésének globális mozgalma – jónéhány Bleriot XI. replika készült, de vagy múzeumi kiállítás céljára, vagy, ha repültették a gépet, valamely más, modernebb, rendszerint ennek megfelelően erősebb motorral szerelték a szerkezetet.

2016 februárjában azonban sokak számára hatalmas meglepetésként egy olyan másolatot járhatott körbe a budapesti Vigadó közönsége, amely minden ízében azonos az eredetivel. Ungár László és csapata éveket töltött a sárkány és az eredeti Anzani motor elkészítésén, a háromhengeres építése hírek szerint nehezebb volt, mint a sárkány faszerkezete és a vásznazás. Ellentétben a külföldi próbálkozókkal, Ungárék megtartották az olyan különleges és ma már valóban meghaladott részleteket is, mint a későbbi csűrők helyett a szárny kilépőélének elcsavarásával történő kormányzás.

Ungár László már akkor jelezte az iho/repülés olvasóinak, hogy a gép majd igazi közegében is látható lesz. Az azóta történtekről kevés információ jutott el a nagyközönségig, de az Aeromagazin nemrég hírül adta: „Jelenleg is folyik a gép tesztrepülési programja a börgöndi repülőtéren, és az idáig elért eredmények nagyon pozitívak.”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!