Budaörs, a főnixmadár

Most még csendes, régi időkhöz képest különösen csendes a Budaörsi repülőtér: egyetlen kis Cessna rója az iskolaköröket. De hétvégére remélhetőleg nagyon is benépesül a kopottságában is gyönyörű körépületnél az előtér, és a nagy zöld mező egy része is: nemcsak gépekkel és pilótákkal, hanem emberekkel, nézőkkel, repülést szerető közönséggel. Különféle problémák miatt a pontos dátumhoz nem sikerült rendezvényt szervezni, de ami késik, nem múlik: a Magyar Repülőszövetség a reptérnyitás 75. évében a Budaörsi Reptérnapokat egy különleges versenysorozattal is szeretné vonzóvá és emlékezetessé tenni, ez lesz az I. Magyar Gliding Air Race.

A szövetség elnökével, Mészáros Lászlóval először arról beszélgettünk, miért is kell valamiféle furcsa, félhalott állapotból magához térnie a reptérnek és magának a magyar repülősportnak: ez az ágazat semmit sem kap, mégis sok eredményt hoz Magyarországnak.

A magyar repülősport ebben a pillanatban is a világ élmezőnyében van. Gyakorlatilag minden ágazatban vannak világbajnokaink, Európa-bajnokaink, világrekordereink. Motoros műrepülésben világbajnokot avattunk, világbajnokságot rendezhettünk. Vitorlázó műrepülésben világbajnokságot rendezhettünk, világbajnokaink vannak, világrekorderünk van, Európa-bajnok helyezettünk van.

Gulyás György révén van vitorlázó távrepülésben is világbajnokunk, Hegedűs László révén van világrekorderünk.

Hőlégballonban volt Európa-bajnokunk, most éppen nincs, de rendezhettünk Európa- és világbajnokságot, és úgy néz ki, hogy újra rendezhetünk, Lengyelország után. Ezek elismerések. Ultrakönnyű repülésben most éppen bronzérmet kaptunk a világbajnokságon, Ferincz Vincéék évek óta ott vannak az élmezőnyben, világbajnokságot is rendezhettünk. Siklórepülésben a létező összes rekordot magyar tartja, a siklórepülő műrepülésben gyakorlatilag két magyar srác veri a világot. Olyannyira, hogy Svájcban élnek, mert ott pénzelik őket. Kiváló eredményeink vannak a modellezésben is, ott is világ- és Európa-bajnokaink vannak. Nos ehhez képest kapunk az államtól mindössze évi 8 millió forintot, ebből 3,5 millió forint az FAI tagdíj. Lehet még költeni a főtitkár fizetésére, az adminisztrátor fizetésére, és egy irodának a költségeire. Az összes többit az emberek saját zsebből teszik bele.

Mi az, amit ezzel a hétvégével meg akartok mutatni?

Azt szeretnénk megmutatni, hogy a főnixmadár felkel a hamvaiból. Egyrészt, 75 éves a Budaörsi repülőtér, és szeretnénk erről valamilyen szinten megemlékezni, sajnos nyáron ez nem sikerült, amikor a reptérnyitás napja volt. Szeretnénk megmutatni, hogy van még magyar repülés, szeretnénk megmutatni, hogy a repülésben is léteznek olyan rendezvények, olyan sportolási lehetőségek, amik valamilyen szinten látványosak is lehetnek. Mindig azt mondták sokan, hogy a repüléssel az a probléma, hogy a gépek felszállnak, aztán: huss, elmennek, és csak 3-4-5 óra múlva jönnek vissza, a közönség pedig nem lát közben semmit. Ezen egyébként már próbáltak úgy segíteni, hogy kivetítőkön nyomon lehet követni a repülőgépeket a levegőben, de így sem olyan látványos. Itt Budaörsön viszont most repülőgépekkel végrehajtott helybeni versengéseket fogunk bemutatni, amiről azt gondoljuk, hogy ezzel lehet közönséget vonzani.

Van ennek előzménye: valamikor a farkashegyiek, Terpó  Gyuriék rendeztek egy lejtőversenyt.

Igen, ennek előzménye egyrészt ez, másrészt pedig Ferincz Vincéék évek óta csinálnak ilyet Nagykanizsán, ők ultrakönnyűekkel. Többféle sportfélét alkottak, amin én legutóbb részt vettem Nagykanizsán, az sárkányrepüléses céllövés volt festékpuskával.

És szerették az emberek…

Hogyne, imádták. Három lufit kitesznek, elmegy fölötte a sárkány, amilyen közel csak tud, és akkor próbálja meg a pilóta a 60-70-nel süvöltő sárkányból eltalálni a lufikat. Nem olyan egyszerű. A mezőny fele egyet se talált el a háromból.

Itt Budaörsön viszont viszonylag békés célleszállások lesznek?

Lesz ugyanez a lövöldözéses verseny is, meg célleszállások a legkülönbözőbb légijármű-kategóriákban. Lesz például bombázás ultrakönnyűből, homokzsákokkal kell gyerekmedencékbe betalálni. Az sem olyan egyszerű, azoknak, akik ebben nincsenek otthon, merthogy ugye a légi jármű sebessége viszi a homokzsákot és megfelelő időben, előtte kell kidobni a bombát. Ez látványos, a közönség látja, kivetítőkön nyomon követheti: ilyen versenyek lesznek. Látványt szeretnénk nyújtani. És szeretnénk hagyományt teremteni, hogy évente egyszer, de inkább kétszer, legyenek Budaörsi Repülőtéri Napok, ahol zsákbanfutás, lepényevés, zene is van, és a környező falvakból, településekről az emberek ide jöhetnek, és jól érezhetik magukat.

Megszerettetni a repülőteret? Annak ellenére ugye, hogy itt is vannak bizonyos zajproblémák?

Szeretnénk megszerettetni a repülőteret. A zajproblémák sajnos egyre inkább csökkennek, ahogy csökken a repülés. Tehát igaziból akkor, amikor itt ment az iskolakörözés, akkor jelentett ez zajterhelést a Rózsavölgynek: persze meg lehet kérdezni, hogy miközben Rózsavölgyet most kezdték el beépíteni, a reptér viszont, mint tudjuk, 75 éve itt van. És ráadásul közforgalmú repülőtérnek épült, ahhoz képest a zajterhelés kisebb. A műrepülők teljesen elmentek innen, tehát műrepülés nincs, vitorlázó műrepülés van, ami viszont nem zajos. Egyébként szeretnénk máskorra is idehívni az embereket. Jöjjenek, és hétköznap is nézegessék, ahogy edzést tart a vitorlázó műrepülő keret. Szeretnénk, ha a sárkányrepülők, siklóernyősök idejönnének repülni. És a modellezők is. A helikoptermodellezők már itt laknak, szeretnénk a merevszárnyú-modellezőket is ide csábítani.

Életet kell lehelni a reptérbe...

Ennek lesz első lépése ez a hétvége.