Budapest Airport 2021: felpörgő utasforgalom, cargo-rekord

Több, mint négy és fél millió személy, több, mint 183 ezer tonna áru. Visszaépülő kapacitások, idén visszatérő hosszútávú járatok. Budapest és a Légi Selyemút, tovább bővül a Cargo City.

2021-ben a Budapest Airport a második olyan évét zárta, amelyre a koronavírus-járvány súlyosan rányomta a bélyegét, olvasható a reptérkezelő szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A pandémiás környezetben az utasforgalom éves szinten továbbra is csak a járvány előtti szint egyharmadát érte el, azonban, ha az elmúlt néhány hónapot vesszük figyelembe, már a járvány előtti szint felét is meghaladta. A légi áruszállítás területén viszont a cargo mennyiség soha nem látott rekordokat döntött. A tavalyi évben – a 2020-as évvel összevetve – összesen húsz százalékkal több, vagyis 4 millió 622 ezer 882 utas és harminchat százalékkal több, vagyis 183 ezer 362 tonna légiáru fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Európai viszonylatban a teljes 2021-es évről elmondható, hogy folyamatosan épültek vissza a légitársaságok kapacitásai; egyre kevesebb volt a földön parkoló repülőgép, az átoltottság növekedésével az utazási kedv és egyben a lehetőség is visszatért, hiszen az országok többsége a koronavírus elleni oltással rendelkezőknek szabad mozgást tesz lehetővé.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében míg az első félévben összesen 604 ezer utas használta a légikikötőt, addig az év második hat hónapjában 4 millió 19 ezer fő, vagyis a második félévben meghétszereződött a repülőtér forgalma. Mindez a járvány harmadik hulláma lecsengésének, a pandémia miatt bevezetett korlátozások enyhítésének, az átoltottság növekedésének és ezzel párhuzamosan az utazási kedv felerősödésének tudható be. A 2021-es év legforgalmasabb időszaka a november volt, közel 730 ezer utassal, míg a legkevesebb, 54 ezer 407 utast februárban regisztrálta a repülőtér. Tavaly a legforgalmasabb útvonalak London, Amszterdam és Párizs voltak; az utasok tizenhét százaléka ezeken a járatokon utazott.

Ami a hosszú távú járatokat illeti: Szöul, Dubaj és Doha is stabilan szerepelt tavaly is a budapesti repülőtér menetrendjében. A kínai, kanadai és egyesült államokbeli járatok újra indulására még várni kell; a LOT a tavalyi év végén jelentette be, hogy 2022 júniusától újra közlekedik a Budapest–New York-járata, a Budapest Airport pedig több másik hosszútávú járatról is tárgyal, amelyek remélhetőleg már a nyári menetrendben megjelennek majd.

Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezetője sikeresnek tekinti a tavalyi évet, hiszen a járvány előtti városok 80 százalékát ismét be tudtuk kapcsolni a járathálózatunkba, és tizennyolc új, Budapestről közvetlenül még sosem elérhető célállomást tettek elérhetővé. Hozzátette: „mivel Budapest, illetve Magyarország továbbra is vonzó desztináció a külföldi turisták szemében, a Magyarországon életben lévő szabályok pedig rugalmas beutazási feltételeket tesznek lehetővé, minden okunk megvan az optimizmusra a 2022-es évet illetően. Bízom benne, hogy a célállomások tekintetében a még hiányzó 20%-ot idén vissza tudjuk építeni, tovább színesítve ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elérhető városok listáját.”

A Budapest Airport éppen jókor döntött arról, hogy 2019 végére kibővíti cargo bázisát, mert így fel tudta venni a versenyt a pandémia okozta váratlan kihívásokkal is, megelőzve számtalan versenytárs repülőteret. Köszönhetően annak, hogy a repülőtér üzemeltető évek óta stratégiailag kiemelt ágazatnak tekinti a légi áruszállítást, 2021-ben óriási lépést tett annak érdekében, hogy regionális vezető elosztó-gyűjtő szerepét tovább erősítse, annak nemzetgazdasági, logisztikai és társadalmi előnyeivel együtt – hangsúlyozza a közlemény.

2021 minden idők legerősebb éve volt árumennyiség tekintetében; a Budapest Airport átlépte a 180 ezer tonnás cargo álomhatárt. A jelentősebb áruforgalmat lebonyolító kelet-közép európai repülőterek közül – 2019-hez viszonyítva – a budapesti repülőtér árumennyisége növekedett a legnagyobb mértékben, szorossá téve ezzel a versenyt a régióban vezető szerepet betöltő Béccsel és Münchennel is.

A tavalyi évet a repülőtér végül 183 ezer 362 tonnával zárta, ami 36,4 százalékos növekedés a 2020-as évhez képest. Ráadásul mindezt összesen csupán 4,8 százalékos cargo járatszám-növekedéssel sikerült elérni (ami kevesebb, mint napi plusz egy cargo gépmozgás, azaz induló vagy érkező légijármű), köszönhetően az alsófedélzeti áruszállítás újbóli növekedésének, valamint a dedikált cargo járatok nagyobb kapacitásának és jobb kihasználtságának.

A légi áruszállítás biztonsága és gyorsasága a pandémia idején is biztos támasza tudott lenni az ország gazdaságának és versenyképességének. Az átalakult e-kereskedelmi trendek rögzülni látszanak, az online rendelések száma és mennyisége 2021-ben soha nem látott szinteket ért el világszerte. A nemzetközi e-kereskedelmi árumennyiségnek a nagy része légi úton érkezik Magyarországra, tovább erősítve ezzel a repülőtér cargo szerepét.

Részben az előbb említett tendenciák miatt, részben a magyar kormány kínai-magyar légi Selyemút politikájának köszönhetően, továbbá a Budapest Airport kitartó, kiemelt fókuszterületi kezelése munkájának eredményeképpen a Kína és Magyarország közötti légi áruforgalom is új szinteket ért el, hozzájárulva ezzel a repülőtér és a kormány azon törekvéséhez, hogy hazánk Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon – hangsúlyozza a közlemény, emlékeztetve arra, hogy tavaly az Alibaba Group Budapestet választotta kelet-közép-európai légi logisztikai központjának.

A Budapest Airport új, több tízezer négyzetméteres cargo árukezelő bázisa, az úgynevezett Cargo City a tavalyi évben is kulcsszerepet játszott a járvány elleni küzdelemben. A hazánkba szánt több tízmillió adag vakcina túlnyomó többsége légi úton, a budapesti repülőtéren keresztül érkezett az országba, amely szintén hozzájárult a légikikötő légi áruszállítási teljesítményéhez.

Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemelte: „A cargo fejlesztéseink folytatódnak; a Budapest Airport a tavalyi évben eldöntötte, hogy tovább bővíti a repülőtéren két éve átadott BUD Cargo Cityt, amelynek előkészületi munkái már zajlanak, 2022-ben pedig a terveink szerint megkezdődnek az építkezések is. A repülőtér-üzemeltető légi áruszállítási tevékenysége jelenleg hozzávetőleg 2000 közvetlen munkahelyet jelent a repülőtéren, és még további tizenkétezret a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma révén.”